A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

A pitvar hátulsó fala tele aggatva pataki tányérokkal, rimaszombati fazekakkal, ungvári edényekkel, több sorjával. Radon az Osgyánról szállított fazekak, Lükén a barakszói (Bereg m.) díszes edények, Berencsen a beregszászi, ungvári, gönci tálak, tányérok voltak a kedveltek. Itt van továbbá a gyékényből font kanalas, füleiken a fakanalakkal, amelyeket legtöbbször maguk készítettek, azért mondták Pátrohán: fakanál, ha eltörik, ugye kár! Az alsó sorban sótartó, káposztareszelő, vasmozsár, vasaló. Hetenként egyszer vagy kétszer mázolófölddel felcsutakolják a pitvart. Mint említettem, a szabad kémény alatt, a hátulsó falnál középen volt a szabadtűzhely, amit a Rétközben konyhának hívnak. Gazdag helyen ez a konyha előbb volt, egészen a kémény alatt, úgy, hogy körül lehetett járni. Összejövetelkor, lakodalom, temetés, disznótor alkalmával használták. Ha keskeny volt, kipótolták szélesebbre. A konyhán nem alátüzeltek az edénynek, hanem a közepén égett a tűz, amit körülraktak cserépfazekakkal, tehát az oldalát járta a láng. Ha esett az eső, teknőt tettek a konyhára, hogy fel ne ázzon. A konyha alja üres, a tűzifa helyéül szolgál, de az egy-két kezes csirke is ott hál. Volt még a hátulsó falban vakablak is, mozsár, csiholó acél, kova, tapló, és a főzéshez való apróbb eszközök. A konyha fölötti szabadkéményt, vagy ahogy kiszélesedő aljáról nevezik, a pendelykéményt, 4 árbuc, vagy sátorfa tartotta azonkívül, hogy a ház hátulsó falán, a pitvart elválasztó közfalakon és a füst gerendán is nyugodott. A sátorfára gúla alakban vastagabb karókat helyeztek, vesszővel befonták, betapasztották. Ebből folytatódott az egyenes kéménysíp nádból, deszkából, mely a füstöt kivezette és amelyet belől ki tapasztottak. A 70-es években kezdődött a vályogból vagy téglából rakott bothajtásos kémény, amelynél a sátorfákat a fél méteres oldalú kémény lábak helyettesítették. A kéménysípját azonban mindig téglából kell készíteni. A kemenceszája előtt, rendesen a kéménylábak szélességében húzódik a tüzelőpadka, vasháromlábon főznek rajta, melyről fűtik a kemencét is. A száján lévő előte venyigéből, ficfa vesszőből fonott, amit sárral betapasztottak. E padka hátulján a kéményláb előtt olyan tűzhely van, mely két oldalán mintha két előreállított tégla, vagy vályog volna egymáshoz közel téve, de ami sárból van. Harmadik oldalát a kéménylába képezi. Erre a két sároldalra teszik a főző edényt és tüzelnek alá. Kis katlannak mondják, valószínűleg azért, mivel ennek a 12-15 cm magasságú oldalnak növekedéséből áll elő a katlan, amely már zártabb tűzhely. Ujabban vasárus boltban vásárolt öntött vas főzőlapot tesznek a kis katlan alacsony falára és azon főznek. Nagyobb huzat eszközlése céljából kályha csődarabot alkalmaznak a kis katlan hátuljába, a kéményláb mellé. Ez a kezdetleges tüzelőhely ma már nem sok háznál van meg, a kifejlődött katlan váltotta fel, melyen bográcsban főznek ételt, vagy a jószágnak krumplit. A nagyobb katlanon rézüstben főztek szappant, krumplit, lekvárt, és zsírt sütöttek, szapuláshoz forralták a vizet és a lúgot. A katlan alá szokták húzni a kemencéből a pernyét. Ma már a katlant is átalakították takarék tűzhelynek, vas főzőlapot tettek rá. A mai öregek még emlékeznek arra, hogy gyermekkorukban sok háznál volt Géresről (Zemplén m.) hozott lapos kő, amit rátettek a kis katlanra, felmelegítettek és hájjal, zsírral megkenve palacsintát, lapcsánkát, krumplilángost és halat sütöttek rajta. A szabadkéménybe közfát, rudat helyeztek el, melyre felrakták a disznóhúst füstölődni. A szabadkéményt legtöbb helyen átalakították sípkéménnyé, vagyis a pitvart lepadlásolták, a tüzelőpadkát bekerítették fallal, annyi nyílást hagytak rajta, ahonnan a kemencét tudják fűteni és most egyenesen száll fel a füst a kemence szája előtt a keskeny sípkéménybe. A kemence szája előtt most is szoktak főzni két élére állított téglára lapos vas rudat, legtöbbször kerékráf darabot téve, ráhelyezvén a főzőedényt tüzelnek alá, vagy pedig vasháromlábra teszik az edényt. Ahol a szabadkémény megvan, legtöbb háznál takaréktűzhelyet állítottak be. A pitvarban csak nyáron ebédeltek ezelőtt, a vacsorát már az udvaron költötték el a földre tett tálból, 7-8 ember körülülte a földön. Ha a pitvart az átellenes kéménylábaknál keresztül