A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Múzeumtörténet - Jósa Miklós–Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család leszármazása. I. A nemességszerzéstől az úrbérrendezés koráig
A németszőgyéni és bánházi Jósa család leszármazása. katolikus pap az 1670-es évek végére kuruccá lett. 15 Néhány adat a kuruc vezér tetteiről 1679-ből: Szikszónál súlyos vereséget mért a császári seregekre. Április 22-én Selmecbányára tört, ahonnan nagy mennyiségű aranyat és ezüstöt zsákmányolt, a várost felgyújtotta (BOROVSZKY 1896. 13., BOROVSZKY é.n.A 365., BOROVSZKY é.n.B 113. 16 ). Tetteiből látszik, hogy nemcsak a régió védelmét tekintette feladatának, hanem magánvagyonának növelését is. Rablásainak „eredményét" viszont nemcsak Tokajban, hanem a jobb védelmi lehetőséggel rendelkező Boldogkő várában tartotta. 17 Már jóval halála után a kamara megpróbálta kideríteni összerabolt javainak sorsát - eredménytelenül. A megkérdezett tanúk csak abban voltak biztosak, hogy kincseit sógora Bagossy László vitte el a várból. Megpróbálta megszerezni vagyonát testvére is, aki még Krasznahorka várába is elment, és megtalálta azt a Szőgyéni Ferencet, akinél 700 Ft értékű aranyat lelt és „ezen felül való resutatis jussát.. .cedálta" (Egri Lt XII-1 78 d, No 364, 1683.). 18 Jósa István páter halálának körülményeiről keveset lehet tudni. Az bizonyos, hogy 1679. október 1-én sikerült Würben gróf csapatainak elfogniuk a vezért Göncruszkán. Ez onnan is valószínűsíthető, hogy a kamara ebben az évben kobozta el megmaradt birtokait. 19 II. Jósa Miklósnak Nyári Erzsébettel való házasságából három gyermeke született, II. Mihály (1682-1738), II. István (1683-?) és Anna (1687-?). Mivel apjuk meggyilkolását a vagyon egy részének elvesztése követhette, ez meghatározta a család megélhetési lehetőségét, az árvák taníttatását, illetve rangjuknak megfelelő neveltetését. Nyáry Erzsébet néhány levele tudósít minket a rossz anyagi helyzetről, melynek következménye a hegyaljai szőlőbirtokok eladása is. Ezért 1693-ban Nyáry Erzsébet és férje Ferenczy Ferenc, mint az árvák gyámja(i) 15 Az 1670-es évek közepén még a hegyaljai szőlőhegyre portyázó kuruc csapatok ellen harcolt. Lásd pl. MOL E 705 4. csomó, II/2. 1676. október 25, Horváth János levele Tokajból: „..ma is csatája volt Pater Jósa Uramnak kurucokkal a Liszkai hegyen, egyet levágott bennek a töbi elszaladt a sürü gazon... " Vagy 1676. június 11, Draheim Lipót Vilmosnak a Szepesi Kamara prefektusának levele Tokajból: „ ...Tegnap ide érkeztünk In engedelméből Tokajban, de hogy Tally an ebédet ettünk hirtelen az Rebellisek oda fele jővén mys Pater Jósa Urammal ki mentünk őket kergetni... " Vagy ZmLt IV1001/b Fasc 194 No 299, 1675. április 20. Kazinczy Péter és Nagy János levelében arról számol be, hogy Jósa páter az embereivel járja Tokaj-Hegyalj át, védi a szőlőket, és már a hírére is odébb állnak a rablócsapatok. A fenti állításnak némileg ellentmondanak Acsády Ignác leírt sorai: „...1679 májusában Jósa páter egy vakmerő kis csapattal felverte ugyan Selmeczet, de a megbízhatatlan fosztogató csakhamar a labancokhoz pártolt, mire a kurucok rálestek és október 22-én megölték... " - Ennek megerősítésére, és Jósa István megölésének helyére lásd NAGY 1885.376.! *° Ez utóbbi kötetben adatot találunk arról is, hogy Jósa István páter később hajlandónak mutatkozott a Selmecbányái rablás templomi kincseinek váltságdíj ellenében történő visszaszolgáltatására. Még 1676-ból találunk adatot arra is, hogy lovas és gyalogos embereivel rajtaütött Jármy Andrásné bogdányi kúriáján (SzSzBMÖL IV.A.l. Fasc. 119. No. 109.). 17 Maga a boldogkői vár igen alkalmas volt a rablott értékek őrzésére, és az adatokból az látszik nyilvánvalónak, hogy a helység Jósa páter egyik központi tartózkodási helye lehetett; sőt a környező hegyeken szőlőbirtokkal is rendelkezett (MOL E 705 4. csomó II/2. - 1676. október 23. Verekenyi János levele Boldogkőről, amelyben panaszkodik hogy többen ugyan megszedették a szőlőjüket, de nem adtak belőle tizedet, mint ahogy Jósa páter sem). 18 Az egyik tanú, Újfalussy György vallomása szerint a Jósa kincsek a héczei templomban voltak. Jászai László szerint Jósa páternek 725 Ft-ja volt, amit egy lengyel embertől zsákmányoltak. Iglódi Mihály gyöngyökről tudott, amit a „debreceni prédából" szereztek. Szenczy György pedig azt hallotta a pátertől, amikor az Tokajból portyára indult, hogy körmöci aranyak vannak nála, amelynek darabját 5 Ft-ért váltatta fel. 19 MOL U et C 98/26: az 1670-1681 között elkobzott javak összeírása megye és személy szerint. Jósa István páter Abaúj és Zemplén megyei birtokait 1679-ben kobozták el (MOL U et C 66/18: az 1670-1682 között elkobzott és visszaadott javak listája). Jósa István javai 1682 elején még a kamara tulajdonát képezték és - mivel nem voltak utódai valószínűleg eladásra kerültek. Elfogására lásd BOROVSZKY 1896. 118! 387
