A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Havassy Péter: Adatok a Gömör megyei várak középkori történetéhez

Adatok a Gömör megyei várak középkori történetéhez Várnagyok 1420. augusztus 4. Horváti István (ENGEL 1996. I. 354.) 1426. augusztus 8. Hanvai Sandrin fia László és Sztárnyafalvi László (ENGEL 1996. I. 354.) 1433. december 20. Lengyendi Péter (ENGEL 1996. I. 354.) 1458. augusztus 16. Konde László (KÁLNICZKY 1982. 116.) 1461. május 16. -1467. január 12. Konde Imre és Hováki Miklós (MOL DL. 15589., 16463.) 1467-1469 Konde Imre 1470. augusztus 22. -1472. szeptember 29. Konde Imre és Vasvári János (MOL DL. 17054., 17374.) Murány 1271 előtt épült, mert V. István király Jolsvát ekkor Miklós országbírónak adta a hozzá tartozó murányi várral együtt. 1299-ben már romokban hever, ekkor Tekes fia István fiai adták át Balog nembeli Oth fia Henriknek. 1321-ben a Rátót nembeli Loránd fiainak birtokában találjuk, akik uradalmukat telepítésre átadták a szepesi Helbrand és Éliás comeseknek. A telepítési szerződés 8. pontja szerint, ha Murány várát újjáépítik, akkor Helbrand és Éliás, majd örököseik lesznek a várnagyok. Tehát a vár 1321-ben még mindig csak rom. 1427-ben Jolsvai György birtoka. A husziták elfoglalták és jelentősen megerősíthették, mert 1454-ben Komorowszki Péter kötelezte magát, hogy az általuk emelt és épített várakat köztük Murányt - Rozgonyi Osvát felvidéki kapitánynak átadja. 1469-ben a Pelsőci Bebek család, 1499-ben Szapolyai István kezén találjuk (CSÁNKI 1890. 126-127., ENGEL 1996.

1. 370., FÜGEDI 1977. 168., GYÖRFFY 1987. 488.). A Szapolyai családtól Tornallyai Jakab szerezte meg, majd az 1530-as években Tornallyai János gyámja, a rettegett hírű Basó Mátyás ragadta magához (MAKSAY 1959. 311., REISZIG é.n. 494.). 1548 körül Basó Mátyás, Szapolyai János király híve és Murány várának ura felégette Gömört, elhamvasztotta a rimabányai egyházat, és hamis pénzt veretett. Mindezen tetteiért az akkortájt éppen I. Ferdinánd pártján álló Bebek Ferenc kezdeményezésére az országgyűlés a haza ellenségének nyilvánította, és hadat küldött ellene. 1549-ben az országgyűlés határozata alapján a Salm Miklós vezette - főleg spanyol zsoldosokból álló - sereg elfoglalta a várat, és az elfogott Basó Mátyást lefejezték. A vár tartozékaival (így Jolsva városával) a koronára szállt. 1568-ban Mashko Melchior murányi várkapitány (1565-1585) az uradalomban érvényes bányaszabályzatot adott ki, 1585-ben Herberstein Gyula várkapitány (1585-1594) ugyanezt cselekedte az ún. Murány-völgyi artikulusok életbe léptetésével. 1549-ben Bosnyák Márton elkészítette a murányi várról szóló, az ún. hegymegi énekeskönyvben ránk maradó „Pisen o zámku muránskem" című históriás énekét, 1554-ben pedig megjelent Tinódi Lantos Sebestyén éneke a „Szunya, Léva, Csábrág és Murány váraknak megvevése:*'(ILA 1944/76.

1. 235., FORGÓN 1909. II. 351., KOVÁCS 1997. 36-51., REISZIG é.n. 496., 502., 504., 514., 516.) A murányi völgyet, illetve a Zólyom, Liptó és Szepes felé vezető, a XV. századtól egyre forgalmasabb utat ellenőrizte. Romjai ma is láthatók Muránytól (ma Murán) északra. Pelsőc Uradalmi központtá válását jó földrajzi fekvésének köszönheti, mivel itt ömlik a Csetnek vize a Sajóba, összekötve így a két völgyet, továbbá innen vezet a legjárhatóbb útvonal a megye déli részei és az ország belseje felé. Detre fia Benedek fiainak osztozásakor 1318-ban Domokos és Miklós, 1320-ban (Bebek) Domokos kapta vámjával, vásárával és az általa épített várral együtt. A várról sokáig nem hallunk, feltehetően azért, mert egyértelmű birtoklása miatt nincs miatta hatalmi harc, s vélhetően nem kerül a husziták kezére sem. 1558-ban a törökök Balog mellett elfogták Bebek Györgyöt, és Konstantinápolyba vitték fogságba. Bebek György pelsőci várának helyreállítására Szepes vármegyét segély küldésére kötelezte az 1559. évi 19. te. 1566-ban Schwendi Lázár vezetésével a császári hadak visszafoglalták 295