A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Hely nevek Viss Községből Szabolcs megyéből Tartozik Szabolcs megyéhez, Dadái járás II.ik szakasz szolgabiróságához (:szék helye Nyir egyháza:) ismertetik „Sziget" név alatt azon oknál fogva: mivel „Kenyézlő, Viss, és Zalkod" Községekkel eggyütt a' tisza és a bodrog fojó egymásba fakadása feletti három szög területet foglal el határa, ezen felül pedig Zemplém Megyétől a „török ér" által választván el, 's igy három mint három oldalról szoritott Község „Sziget" név alatt is ösmertetik. A Község neve hely béli el terjedéssel nem is birt. A Község Keletkezése idejéről sem irott, sem szóbeli hagyomány nem létezvén, arról bővebb fel világositás nem adható. — Szóbeli tudomás szerént tótókkal népesittetett be, de hogy mikor? az nem tudatik, hogy tótok által telepittetett és népesittetett, a Község nevezete is bizonyitja, mivel „Viss" tót szó lévén, magyarul annyit teszen: „sasos", és ez Község helye fekvésének ezen név meg is felelő, mennyiben szabájozás előtt határa nagy része folytonosan viz tanya volt. — Dűllőit a határának ez úttal is régibb neveiről nevezik, ilyenek: „Csanálos", Közvetlen az ár viznek kitett lapályos rész mellett fekszik, egy része aljas, nagyobb része pedig homok magaslatokból áll. — „Kender és Fazekas zug", szinte homok magaslattal áll, Zug nevezetét talán onnan nyerte, hogy mint szántó föld ár viz estén vizzel Körittetett. — előbbiekbe folytonosan Kendert vetett a lakosság. — „Dáros tó dűllo", ezen dűllő az úgy nevezett „Dáros tó" mellett fekszik, melly tó feneke igen táros lévén, nevezetét ott vehette. — „Hosszújáró dűllő" ezen dűllő nevezetét ott vehette, mivel az ezen dűllőbeni földek tagositás előtt igen hosszúra nyúltak, Külömben homokos természetű. — „Dombóczok" dűllője, ezen dűllő nevezetét onnan vehette, mennyiben az egész dűllőben több homok dombok között fekszik. — „Déli telek", ezen dűllő nevezetét onnan nyerhette, mennyiben az egyéb dűllőbe foglalt földeket többnyire paraszt telkek birták. — „Székre járó" ezen dűllő nevezetét ott vette mivel alatta el nyúlik egy 17 ékes határ rész. — ,^4ntalka dűllő" elnevezése tárgya nem tudatik. „Csenke dűllo" nevezetét onnan vette mivel Zalkod Község „Csenke" nevezetű Kaszállójával szomszédolva van. — „Német asszony nyilasok", Kaszálló földek, nevezetét onnan vette, mivel hajdanában bizonyos Német asszony birta. — „Török ér zug" nevét nyerte a határa a Zemplén megyétől elválasztó török erétől, ez ér pedig a török világból vette nevezetét, de e helyütt tanyázott törökökkel vívott csatákról „Kokoti". Kaszálló rét, nevezetét onnan vette, mert e dűllő három ér Között fekszik. Kriston Lajos mk körjegyző [Zalkod] Zalkod Község tartozik Szabolcs Megyéhez, Dadái szolga biroi járáshoz, székhelye Nyiregyháza. Bodrog köz átalános táj nevezett alkalmaztatván reá azért: mert a Tisza—Bodrog folyók öszve folyása között Tokajnál — északnak ettül leg közelebbi Község. — Sziget táj nevezett alatt szinte átalánosan ösmeretesek, Zalkod, — Viss, — és Kenyézlő hármas egymást érintő határos Községek, mivel sajátságos fekvésüknél fogva határait, a Bodrogból Ki szakadó — vagy is inkább a Tisza árját a Bodrogba vezető ugy nevezett Török ér el választja Zemplén megyétől, és mintegy szigetté alakitja. — Délről határát a Tisza folyó érinti, — 's választja el a tisza túl oldalán lévő Szabolcs és Timár szomszédos Községektől. Zalkod Község 1850-ik évben három hóig — Közlekedési tekinteteknél fogva Zemplén megyéhez volt politikailag felosztva, de három hó után ismét vissza csatoltatott Szabolcs anyamegyéjéhez. — Meg emlitendő Zalkod Községről az is: hogy a Bodrog közi — tisza szabájozás, tiszai töltés vonalát, egy czélba vett Kereszt töltéssel, — mely a falú déli oldalán lévő temető dombzX leend öszvekötve, itt rekeszti be. — Kelt Zalkod május 28- 864 Kriston Lajos mk körjegyző. Hely nevek. Zalkod Községből Szabolcs Megyéből 1. Zalkod Község tartozik Szabolcs Megyéhez, Dadái járás 2-ik szakasz szolgabiróságához, Szolgabiroi székhely mai napon Nyir egyháza. — 2. A Községnek más nevezet nincs mint „Zalkod", ez bír helybeli elterjedéssel, ez ismeretes Ország szerte is. Van még a Községnek táj néven „Sziget" nevezete is, e néven hivják a Közel vidékiek Kenyézlő és Viss Községet is, mert e három Község lévén csak a tiszán túli Szabolcs megyéhez tartozandó, a tisza jobb partjáni fekvéssel, mint egy elszigetelt állásába; mivel déltől a Tisza—Bodrog folyók öszve ömlése között, északról pedig a Tiszát s Bodrog folyóval öszve kötő „Török ér" ék alakjával magában foglaló földterületen fekszik, 's szabályozatlan állásában, valamint a tisza, úgy a bodrog folyóknak gyakortai kiöntései a Közlekedést Zemplén és Szabolcs megyék más Községeivel lehetetlenítik. 3. Említtetik, hogy a Községet „Rákóczy" idejében nem Zalkod, hanem „Alkút"-nak nevezték volna, ezen nevezetét onnan nyerte volna, miszerint 261