A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

István Páll: Gesellschaftsskizze einer Siedlergemeinde im einzugsgebiet Szabolcs bis zum I. Weltkrieg (Die Gesellschaftsstruktur von Újléta aufgrund des Quellenmaterials der Kirchengemeinde) (fordított Bartus Imréné)

felszíni méretnek felelhetett meg. A mélyedésből tölténytáska lövedékekkel, GRÁNIT (Made in Hungária) feliratos törött tányér került ki többek között. A gödör lefelé szűkült, majd megszűnt, szemétgödörre utaló jelek a továbbiakban nem kerültek elő. Megállapítottuk, hogy a felszínen szemétgödörnek vélt mélyedéssor a barakkokhoz tartozó WC-k sora lehetett, ezt a gödör alján lelt két keresztgerenda is igazolja. Ezt erősíti meg, hogy ezek helyére a háború után nem történt erdőtelepítés, ekkor ugyanis még jól láthatók lehettek. így a kiásott szelvény betemetése után az e sortól az erdei út felé, tehát D-re eső területen kerestünk újabb, immár szemétgödörnek tartható mélyedéssort. Pattantyús mérései szerint a felszínen látható két kiemelkedő domb közül az 1. mutat anomáliát, valamint ugyanebben a sorban a 3., ahol süppedés jelzi a fenyőágakkal borított egykori szemétgödröt. Az 1. szemétdombba beletúrva megállapíthattam, hogy ott gödörnek nincs nyoma, a szemetet — amely eléggé újkorinak tűnt — a környék lakói hordhatták össze, s takarták le földdel. Ezért a besüppedt szemétgödör ásatásához kezdtünk, amelynek a felszíne 3x3 m-es. Munkavégzés 19.30 h-kor, érkezés Linzbe 20 h-kor. Délután megérkezett Csendes Csaba, a Képes Újság hírlapírója. 1986. június 25. (szerda): Indulás reggel 8 h-kor Bergbe, de már ekkor kiderült, hogy Németh R lábszárába kullancs fúródott. Miután teljesen bevette magát, kiszedni nem tudtuk, ezért a nettingsdorfi üzemorvoshoz utaztam be autóval, ahonnan 10.30 h-kor szabadultam. A helyszínen dolgozó Bene és Pattantyús kollégák közölték, hogy időközben megérkezett a terület erdésze, aki a munkákat azonnali hatállyal leállította. Rövid idő múlva autóval feltűnt az erdész és a helyi csendőrség. Günther Klausner mérnök úrnak, a kremsmünsteri főapátság főerdészének elmagyaráztam munkánk célját, az ezzel kapcsolatos engedélyeket bemutattam, azonban ő közölte, hogy a főapát úr engedélye nélkül tovább nem dolgozhatunk, sőt az időközben kimélyített szelvényünket is temessük be. Kértem, hogy szíveskedjék felhívni dr. Sedlak urat, megadtam mindkét telefonszámát, hiszen ő intézte engedélyeinket, de azt is közöltem, hogy a puckingi Gemeinderat szerint az erdő állami, s nem magán. A főerdész elment telefonálni, a csendőrök pedig útleveleink adatait írták fel, amikor befutott Oláh Tibor, az MTI fotóriportere, akit dr. Balogh Vince úr kalauzolt ki a helyszínre. Balogh úr volt kedves közbenjárni az érdekünkben, vállalta a szükséges engedély beszerzését, sőt azt is elintézte kérésünkre a főerdész úrnál, hogy a gödörben tovább dolgozhassunk. A gödörből rendkívül sok szemét, állatcsontok mellett tűzoltó mászószeg, nyomócsővég, magyar feliratú (Weiss Manfréd Csepel) lábosok, tálak, fogkrémes tubusok (Kaloden), üvegcserepek, vasdarabok, töltények, cipők, csizmák kerülnek a felszínre az agyagos, néhol trágyává érett földből. A gödör az erdei útra merőlegesen 20,8 m-re fekszik. 12.25 h-kor Szikora István jelezte, hogy elérve a gödör alját, annak É-i, általam megadott oldalában beásást észlelt. A gödör aljának gyors megnyesése után a sárga színű, agyagos altalajban élesen kibontakozó négyszögletes folt 244