A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 21-23. - 1978-1980 (Nyíregyháza, 1988)

Gunda Béla: Egy kárpátaljai magyar falu ethnobotanikája

Fagus silvatica (Ык). A hikmakkot lehántva nyersen eszik, de kalácsot is ízesítenek vele. Forró vízbe téve jól lehámlik a héja. A tölgymakkal együtt disznónak is szedték. А Ыктакк gyűjtése az 1930-as években már csak a gyermekek kedvtelése volt. Zacskóba rakva télire is eltették és fogyasztották. Az 1920-as években még olajat ütöttek а Ыкmakkból. А Ыктакк olajat azonban kiszorította a kender-, a len-, a tökmagolaj és újabban a forgó (Helianthus annuus) olaj. Mindezeket a magvakat, hasonlóan, mint a hikmakkot törővel megtörték. A törő nem más, mint a lábbal mozgatott kölyü, külü (lásd képét: A magyarság néprajza I. 41). A törőből kikerülő lisztet meggyórták langyos vízzel. Gyúrás után megpergelték a kandallón. A kandalló katlan formájú tűzhely, amelynek tetejére bádoglemezt tettek s ezen kevergetve megpörkölték az összegyúrt lisztet. A pergelés negyed órán át tartott. Azután a masszát az ütőbe tették. Az ütő lengő kalapácsokkal dolgozó eszköz volt (hasonló típust 1. Gunda 1956:54, Gunda 1966:18). A derceni ütőnél a kalapácsok láncon lógtak. Az ütést éjszaka végezték, mert akkor ráértek. A munka azonban nagy zajjal járt, az egész faluban hallatszott, hogy dolgoznak, ütik az olajat. Még Kerepecről is jöttek Dercenbe olajat ütni. Ezek az ütők a szlovákoknál, a palócoknál, a kárpátukránoknál is ismertek. Használatosak a székelyeknél, az erdélyi románoknál, a bolgároknál. Méhviaszt is sajtolnak vele (Gunda 1956:18). Igen szép példányait őrzik az ütőknek az erdélyi román szabadtéri múzeumok. Így a Máramarosszigeti múzeum is. — Dercenben az ütőt később a sajtó váltotta fel. A sajtóba belejárt egy vaskosár, amelybe a megpergelt lisztet a gyapjúszőttesből készült szűrőt tettek. A szőttesbe kenderszöszt is beledolgoztak. A szűrőn át csorgott ki az olaj. Az olajból vámot vett az ütő ill. a sajtó tulajdonosa s a vaskosárban visszamaradt pogácsát I. világháború előtt 6 karjcárért árulta. Amikor Dercenben megszűnt az olajütés és -sajtolás a gáti (Gaty), Munkácsi, sztrabicsovai (Strabicovo) malomba mentek olajat üttetni. Volócon a kárpátukrán asszonyok, gyerekek októberben zsákszámra szedték a bükkmakkot s szintén olajat ütöttek belőle. Az olajütő itt" is lengő kalapácsokkal működött. Az ilyen ütő általánosan elterjedt a kárpátukrán falvakban. Frag aria viridis (csattogó). A földiepernek ezt a fajtáját gyűjtötték és frissen elfogyasztották. Gyceria fluitans, G. maxima (harmatkása). A vízbe belegázolva fosztották le a növény száráról a termést és a kacsának adták. Helianthus annus (forgó). Levele a karakaclapu, amely zölden disznótakarmány. 34