A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Erdész Sándor: Nyíregyháza népi építkezése

а Ь 91. kép. A házat, istállót náddal fedik be. A nádkóvóket — véggel lefelé — dróttal a lécekhez kötik. A tetőfedést alulról kezdik és sorról-sorra haladnak fölfelé. Majd nádverővei a tetőhéjazatot simára ütögetik. A nádtetőt 10—12 évenként javítani kell (XXXIV. tábla 3). A ház csúcsán szegélynád van, ez varkocsba van fonva. A legfelső nádsort rudakkal szorítják le, hogy a szél meg ne bonthassa. A háztető eleje — kivétel nélkül — félkontyos, azaz kanfarra megyén. A csonka oromfal deszkából készül, melyre esetleg nád és vakolat kerül. A háztető hátsó frontja a városban általában deszkaoromfalas nyeregtetős, a bokortanyán pedig teljes kontyos. A különbség csak látszólagos, mivel ez abból adódik, hogy a városi ház végébe épült istállót már a legtöbb helyen lebontották, s az eresztett tető helyett hátul deszkaoromfallal zárták el a padlásteret. Gerendának, szarufának valót kezdetben szabadon vághattak az erdőkben. Majd akácfákat, főleg a dűlőutak mentén, maguk is telepítettek. Nád bőven termett az állóvizekben és az erek partjain. A lakóházakat kívülről fehérre meszelik, alulra pedig félmóter széles, szürke vagy sötétkék színű lábazatot festenek. Belül kedvelik a virágmintákat. Korábban a falakat és a kemencét kézzel pingálták ki, jelenleg festőmintával festik vagy hengerelik. A századfordulón még szokásban volt, hogy a házba elsőnek tarka macskát bocsátottak be, hogy az új lakók élete szerencsés legyen. A településtörténeti adatok tanúsága szerint a XVIII. század közepén betelepülő tirpák gazdák legelőbb benn a városban építettek lakóházakat. Ezek a házak igen kezdetlegesek, két-három osztatúak voltak.

21 A ház mindössze egy tágasabb lakószobából (ház), egy keskeny hideg konyhából (pitar) és esetleg egy hozzá csatlakozó kamrából állt. A ház végéhez kezdetben 21 Kutatásaink során két kétosztatú házat találtunk: Morgó u. 1. (XXXIV. tábla 1) és Sólyom u. 31. 213