A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

már életbelépett a bélyegtörvény, a bíróság azzal küldi a keresetet vissza, hogy a keresetet az új szabályokhoz alkalmazkodva terjesszék elő. Farkas járási főbíró november elején kiszáll a községbe. Újra meg újra inti az érdekelt lakosokat kötelességeik teljesítésére. Figyelmezteti őket arra, hogy a perlekedés új rendje következtében rendkívül nagy költségek és terhek szakadhatnak rájuk. Fáradozásainak némi sikere van ugyan, de nem sok. Az 1850 év nov. 14-én Farkas István a nánási járás „főbírája" írja „Sz. Mihályi Bíró Batári János Ő kigyelmének:" „ . . .Ön tehát Tanácsával együtt tartsa szoros és kérlelhetetlen kötelességének a nevezett Csendbiztos Urnák minden eljárásaiban segédkezet nyújtani s vele együtt minden erő megfeszítéssel oda munkálódni, hogy a lakosok valahára a rend kötelesség, és engedelmesség ösvényére visszatérjenek; mert ha az ő oda menetelének sem lesz kívánt sikere, akkor Katonaság megy az excentióra, ez pedig siralmas állapot lesz ... a dolog komoly, közel vagyunk az út végéhez, erélyes eljárást kívánok." (Hátlapján: „Jött Nov. 20.-án este 6 órakor 1850ben.") Farkas járási főbíró ezután — hogy az engedetlenség okait kipuhatolja — november 20-a körül Fodor Gábor járási csendbiztost azzal a feladattal küldi ki Szentmihályra, hogy a parasztokat szólítsa fel tartozásaik kiegyenlítésére. Kötelezze őket arra, hogy 10 nap múlva igazolják előtte azt, hogy miképpen teljesítették kötelességeiket. Itt szükségesnek tartom idézni Farkas István főszolgabíró 1850. nov. 14-i levelének lényegesebb részeit. Ebben a levélben a lefolytatandó eljárásra ad utasításokat Fodor Gábor csendbiztosnak: „ . . .több házakat. . . maga is személyesen bejár, s komolyan, de azért nem ingerlő modorban, reájok, parancsol nevemben, hogy tartozásaikat róvják le ..." „Meddig maradjon ön,. . . én azt hiszem, . . . egy két napra isméti vissza menés fejébe ön onnan haza is jöhet, s talán csak a csendkatonákat is ott hagyhatja, ha t.i. jónak látja, kikre nézve megkívánom, hogy állandóul józanok legyenek, s a lakosokkal hivatalos komolysággal bánjanak, de ne gorombáskodjanak, se ne cimboráljanak, vagy korhelykedjenek vélek, mert ennek még máskép is rossz következése lehetne, miről osztán önnek kellene felelnie." „Ezen levelemet ön megmutathatja a Grófnak magának, midőn oda érend, de Sz. Mihályon másnak senkinek. Jó tapintatú eljárásától sokat várok, s a jelentést annak idejében bevárom. Farkas István..." A csendbiztos ezen kiküldetés értelmében jár el és írásbeli rendelést intéz személyenként minden illetőkhöz, mely járásbírói rendelésen kivül egyebet nem tartalmaz. Az ezen cédulákat széthordó csendkatonák már ekkor fenyegető nyilatkozatokat hallanak, noha maga az eljáró járásbíró úr által pör útjára utasított és így csak ennek folytán helyt foglaló executióról azokban természet szerint szó sem lehetett."

11 A kitűzött 10 napi határidő alatt az allodiális földeket használók közül mintegy hatvanhárman, a zsellérek közül is mintegy ugyanennyi számmal megfelelnek tartozásaiknak és még sokkal többen munkabeli tartozásaikat serényen teljesítik. Dessewffy Emil gróf nov. 13-án kelt levelében a járási főbíróhoz küldött levelében mellékel egy „Modalitás — Javalat"-ot. Ebben szinte szórói-szóra leírja a csendbiztos teendőit így: „ • • -írattatnék egy Paléta ... és az volna rajta 90