A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

A község helynevei magyarok. Eszerint a község első telepes lakosainak magyaroknak kellett lenniök. 1702-ben csak református, tehát kétségtelen magyar lelkész volt a községben.

5 1744-ben már volt egy ,,orosz mester" (tanító) is. Ennek Volentér Sándor volt a neve. S a mester hittestvérének írtak egy Nagy Ferenc nevű jobbágyot. Velük együtt említették Kerékgyártó Jánosnak és Vak Jánosnak a nevét is.

6 Tehát a magyartól nem idegen neveket. Sajátságos, hogy Bél Mátyás néhány évvel az utóbb említett év előtt, az 1736. évben azt írta Ajak községről, hogy rutének voltak a lakosai. Az 1702. évi adat figyelembevételével, valamint a református egyházra vonatkozó XVIII. századbeli más adatok alapján, semmi esetre sem lehet adatát úgy tekintenünk, hogy a községben csak rutének laktak volna. Legfeljebb csak úgy, hogy a község jobbágylakosai (colonusai) voltak rutének. Ha pedig az orosz mesterre és hittestvéreire vonatkozó adatot is figyelembe vesszük, már bizonyosnak lehet mondanunk azt is, hogy e ,.rutének" már magyarosodó vagy éppen magyar nemzetiségű orosz (görög katolikus) vallású emberek voltak.

7 Az egri római katolikus egyházmegye „Schematismusa" szerint egyébként a XVIII. század végén már római katolikusok is voltak a községben. (Bizonyára az ez idő tájban betelepítettek.) S részükre az 1789. évben parochiát létesítettek.

8 A hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye „Schematismusa" szerint csak az 1809. év óta vezetik a görög katolikus egyházközség anyakönyvét.

9 Ami aligha jelenti azt, hogy az egyházközséget pontosan ekkor hozták volna létre. A „Regnicolaris conscriptio" szerint 1828-ban mindössze 75 „contribuens" (adózó) volt a községben.

10 Fényes Elek szerint az 1851. évben 1360 volt ott a lakosok száma. Ebből 858 volt a római katolikusoké, 360 a görög katolikusoké, 127 a reformátusoké és 15 a zsidóké.

11 Egy 1863. évi statisztikai összeírás szerint Ajakon magyar volt a „divatozó nyelv".

12 Az 1880. évi népszámlálás adatai szerint a község 1295 lakosából 1278 volt magyar, 1 német, 6 tót és 10 rutén. 1900-ban az 1876-ból 1875 magyar és 1 tót. 1910-ben a 2239-ből 2192 magyar, 15 német, 6 tót. 1920-ban a 2360-ból 2352 magyar, 1 német, 6 tót és 1 rutén.

13 1948-ból már csak a 5 Nyíregyházi Állami Levéltár. Régi Szabolcs megyei levéltári anyag. 1702. évi jegyzőkönyv: Proth. 17, Fol. 147. u Nyíregyházi Állami Levéltár. Régi szabolcsi levéltári anyag. Fasc. 45, Act. No 445. 7 Nyíregyházi Állami Levéltár. Bél Mátyás latin nyelvű leírásából. A levéltár ezt az iratot külön jelzés nélkül kezeli. 8 Schematismus Cleri Archi-Dioecesis Agriensis ad Annum Jesu Christi 1933. Eger, 1933, 98. 9 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Graeci Rit. Cath. Hajdudorogiensis ad Annum Domini 1918. Nyíregyháza 1918, 87. 10 A nyíregyházi Állami Levéltár külön kezelésben levő irata. 11 Könyve címe: Magyarország geographiai szótára, I. Pest, 1851. 15. 12 Magyarország helynévtára. 1863, 120. 13 Lassúk a megfelelő évi Statisztikai közleményeket. 142