Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése 1803 után
Üj sváb községek keletkezése 1803 után. Károlyi József utódai alatt 59 1 (1805 után) két új sváb község létesült. M ezőt eremnek 59 2 1 779-ben egyediili lakosai oláhok voltak; a Károlyi-család jobbágyai 119 házban laktak s ugyanannyi úrbéri telken gazdálkodtak. 59 3 Már az 1780-as években volt szó sváboknak a községbe való telepítéséről. így Somogyi Ferenc jószágpraefectus 1788 augusztus második felében Károlyi Antal parancsára meghagyta a nagymajtényi ispánnak, hogy lehetőleg mozdítsa elő a környékbeli sváb lakosoknak Mezőteremre való szállását. 59 4 A tervezett mezőteremi sváb telepítés azonban nem valósult meg. Csak 1810-ben mentek ái az első svábok a helységbe. Ez évtől fogva t8l6-ig 42 mezőteremi sváb lakosnak a neve ismeretes előttünk. Ezek közül a szomszédos sváb községekből költözött be 57 (még pedig Tusnádról 2, Nagykárolyból 15, Mezőpetriből 7, Csanálosról 5, Vállajról 5, Krasznaisándorfaluból I. Nagyma jtényból 1, 591 Waldstein Erzsébet grófnő. Károlyi József gróf özvegye, mint a gyermekek gyámja. 1805-ben a fóthi uradalmat és a pesti Üllői-úti házat vette meg. Három fia közül, u. m. István (1797—1881). Lajos (1799-től 1863-ig) és György (1802—1877), ez utóbbi a következő uradalmakat vásárolta meg: 1847-ben (jan. 21.) a debröi, 1853-ban (júl. 16) a csurgói, 1859-ben (okt. 13) a sőregi, 1862-ben (aug. 14.) a mácsai uradalmat (Y. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének első kötetét, XXI-XXII. old.). 59 2 Szatmármegyei kisközség, Nagykárolytól délre. A Yetésv-család tulajdona volt, ennek tagjai 1435-ben osztozkodtak rajta. 1544-ben Vetésv Antal és Ferenc egyességet kötöttek, hogy mezőteremi jobbágyaik mindegyike csak saját földesurának korcsmáját látogathassa. 1582 febr. 19.-én a Vetésvek királyi engedélyt nyertek arra, hogy a mezőteremi határon hidakat építhessenek, ugyanezen év febr. 21.-én pedig négy országos vásárra kaptak királyi engedélyt. 1606-ban Bocskay a királyi tizedet nekik engedte át. A Vetésy-család kihaltával Károlyi Sándor kapta meg Vetésy László és János mezőteremi birtokát és 1698 febr. 24.-én njár ki is állította a királyi udvari kancellária Károlyi Sándor számára az adománylevelet. A királyi tized Ecsedhez tartozott és így a gróf Károlyi-család ezt csak az ecsedi donáció alapján kapta meg (1776 nov. 2.) (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének első kötetét. 21—22. old.). — Mezőterem 1834-ig Nagykároly fiókegyháza volt. Az első anyakönyvek 1834-ből valók. Az önálló plébánia 1860-ban létesült. — Mezőterem község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1820-ban: 194 r. k.; 1860-ban: 711 r. k.; 1912-ben: 1546 r. k„ 712 g. k„ 74 ref., 7 luth.; 1950-ban: 1588 r. k„ 635 g. k„ 21 g. kel., 9 ref. 59 3 Y. ö. Károlyi Antal gróf birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 59 4 Y. ö. Somogyi Ferenc jószágpraefectusnak Meszlényi István nagymajtényi ispánhoz intézett magyar nyelvű levelét 1788 aug. 21-ről (Okm. 184.).
