Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1790-es években
Üj sváb községek keletkezése az 1790-es években. Károlyi József 56 1 idejében (1791 —1803) a következő új sváb községek települtek: A Károlyi-birtokokon kívül eső Zajtú ra™ 2 az 1790-es évek elején szállhattak az első svábok: 1793-ban mindenesetre már ott voltak. Ebben az éviben 9 sváb lakosról van tudomásunk. Ezek közül Nagykárolyból költözött be 2, Nagymajtényból 3, Gilvácsról 1, Erdődről 1, valamelyik sváb községből 1; új telepes 1. Az 179-t-ik évben 19 új zajtai sváb lakos fordul elő. Ezek közül Erdődről jött be 8, Túrterebesről 5, Nagykárolyból I. Kaplonyból 1, Krasznabéltekről 1. Nagymajtényból I; valamelyik sváb községből 1; külföldről telepedett 3. 56 3 Józsefházán 56 4 1 779-ben magyarok, oláhok és oroszok laktak 56 1 Károlyi József gróf. Károlyi Antal gróf és Harruckern Jozefa bárónő fia. 1768 okt. 7.-én született Bécsben. Épúgy mint nagyapja és apja, ő is számos polgári és katonai kitüntetésben részesült. 1777-ben Békés vármegye főispánjává iktatták be. 1789-ben 21 éves korában királyi kamarás lett. 1791-ben a helytartótanács titkára. 1790 aug. 20.-án fi. József császár halála után ő vezette Szatmár megye lovas bandériumát Bécsbe és ugyanezen év okt. havában II. Lipót megbízta a budai országgyűlésen a királyi diploma felolvasásával. 1794-ben Szatmár vármegye valóságos főispánja lett. 1797-ben ugyanezen vármegye felkelő seregének vezére, 1800-ban ezredes, utána pedig Szatmár, Ugocsa, Bereg, Máramaros és Szabolcs vármegyék felkelő seregeinek vezére. — Ő építtette a poroszlói és nagymajtényi templomokat és paplakokat, valamint a nagykárolyi új kastélyt. Waldstein — Wartenberg Erzsébet grófnőt vette nőül, akinek végrendeletileg meghagyta, hogy gyermekeit magyar szellemben, Magyarországon neveltesse. Korán halt meg, még nem egészen 35 éves korában 1803 április 4.-én Bécsben. 56 2 Szátmármegyei kisközség, Szatmárnémetitől északra. A régi paplakot a törökök elpusztították és csak 1793-ban állították helyre Károlyi József parancsára. Az első anyakönyvek szintén 1793-ból valók; Zajta azelőtt Jánk község fiókegyháza volt. — Zajta község lakosainak száma a szatmári püspök ség schematismusai, illetőleg az 1920-iki népszámlálás alapján: 1808-ban. 285 r. k.: 1912-ben: 460 r. k„ 95 g. k, 40 ref., 1 unit, 12 izr.; 1920-ban: 400 r. k„ 120 g. k., 2 g. kel., 76 ref., 2 luth.. 1 unit, 10 izr. (611). 58 3 V. ö. az 1793—1794.-Í zajtai anyakönyveket. 56 4 A misztótfalusi uradalomhoz tartozó kisközség, Szatmárnémetitől keletre fekszik. Józsefháza a Móricz-család tulajdona volt, ennek magvaszakadtával pedig a Báthoryaknak és Perényieknek jutott. 1585-ben Báthory Miklós Józsefházát királyi beleegyezéssel Zokoly Györgyre Íratta át. 1624-ben II. Ferdinánd király Nyiradonnyal együtt ezt a községet is elzálogosította Kovacsóczy Istvánnak 10.000 forintért. 1629-ben Bethlen István Józsefházát és a többi jószágot 6000 forintért visszaváltotta Csomaközy Péter árváitól. 1724-ben, mint részbirtokot, az Aspremont-család számára 8766 forintra becsülték fel. Károlyi Ferenc gróf Józsefházának ezt a részét az 1746 december 24,-i ecsedi ll*
