Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1780-as években
Üj sváb községek keletkezése az 1780-as években, Az 1780-as években, még Károlyi Antal életében, a következő áj sváb köziségek létesültek: Nagyszokondon 50 0 1767 őszén a jobbágyok a következő adókat fizették: 84 rajnai forintot portio (vármegyei adó) fejében, 15 rajnai forintot közköltség címén, 41 rajnai forintot és 48 krajcárt telekadó fejében. 50 1 1769 végén nem laktak még svábok Nagyszokondon. A népes telkek száma 55 és fél volt, azonkívül volt még egy puszta negyed telek. Találunk 50 adófizető jobbágyot és 14 örökös jobbágyot ebben az időben a községben. 50 2 Nagyszokondnak 1779-ben az oláhokon kívül már voltak sváb lakosai is. Az egyetlen templom az oláhok tulajdona volt. A házzal bíró gazdák száma 45 volt. 50 3 Az 1779-től 179t-ig terjedő időben 54 nagyszokondi sváb lakos neve ismeretes előttünk. Ezek közül a szomszédos sváb községekből költözött be 49 (még pedig Krasznasándorfaluból 12, Krasznabéltekről 15, Kálmándról 1. Erdődről 5, Kaplonyból 1. Nagykárolyból 1, Mezőfényről 1, Csanálosról 1, Szakaszról 4, Nagvmajtényból 1, valamely sváb községből 7); külföldről csak 5 telepedett le (1780-ban 2, 1782-ben 1, 1784-ben 2). 50 4 Szinfalu 50 5 község összes jobbágyai 1767 okt. havában a kö50 0 Szátmármegyei kisközség, Erdődtől délkeletre. Az erdődi várhoz tartozott, története Erdődével azonos. II. Rákóczi Ferenc ezt a helységet 1708-ban Károlyi Sándornak zálogosította el, aki 1720 március 20.-án nyert reá királyt adománylevelet (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének T. kötetét XII. old.). — Nagyszokond Krasznasándorfalunak fiókegyháza. — A község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai alapján: 1820-ban 320 r. k.; 1912-ben: 548 r. k„ 88 g. k„ 15 ref., 26 izr.; 1930-ban 636 r. k„ 100 g. k„ 27 ref., 27 izr. 60 1 V. ö. az 1767 okt. 16,-i nagyszokondi összeírást. Kár. Levt. Acta Svevorum, Lad. S-cs. 50 2 V. ö. az 1770-re szóló nagyszokondi összeírást. U. o. 50 3 V. ö. gróf Károlyi Antal birtokainak 1779. évi kimutatását (Okm. 164.). 50 4 V. ö. az 1779-től 1791-ig terjedő krasznasándorfalusi anyakönyveket, az 1780 dec. 8.-i szinfalusi összeírást (Okm. 176.), valamint az 1785 márc. il.-i periratot. 50 9 Szátmármegyei kisközség Erdődtől keletre. Az erdődi uradalomhoz tartozott, története Erdődével azonos. II. Rákóczi Ferenc 1708-ban ezt a helységet is zálogba adta Károlyi Sándornak, aki ugyancsak 1720 márc. 20.-án kapott reá királyi adománylevelet (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét XII. old.). — Szinfalu 1781-től 1861-ig Alsóhomoród fiókegvháza volt. 1861-től fogva van a községnek plébániája és ebből az időből valók az első anyakönyvek is. — Szinfalu lakosainak száma a szatmári püs-
