Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Új sváb községek keletkezése az 1770-es években
Üj sváb községek keletkezése az 1770-es években. Az 1770-es évek folyamán a következő új sváb községek keletkeztek Károlyi Antal uralma alatt s az ő hathatós közreműködése mellett. /M érkre 45 9 1772-ben telepítette Károlyi Antal az első sváb gazdát :~~TegéIT-(Degen) Johannt Erdődről. A mérki magyarok azonban nem tűrték maguk közt a jövevényt, hanem családjával s minden holmijával együtt a község határára vitték. A gróf határozott parancsára volt szükség, hogy visszafogadják az első sváb gazdát a számára kijelölt úrbéri házba. Csakhamar több sváb család is telepedett le Merken, részint Németországból, részint pedig a szomszédos sváb falvakból. Az első sváb lakosok a mérki görög kath(orosz) templomba jártak istentiszteletre, minthogy róni. katlitemplom nem volt a községben. 40 0 l egen Johannen kívül 1772-ben még egy sváb gazda szerepel Mérken, ez valamelyik sváb községből költözött be. 40 1 1773-ban már 9 mérki sváb lakosnak a nevével találkozunk; ezek közül Csanálosról jött be 4, Vállajról 3, Nagykárolyból 1, Kálmándról l. 46 2 1774 október havában már 16 sváb gazda lakott Mérken, akik közül volt egy régi. Válfajról költözött be 5, Csanálosról 5. Nagykárolyból 1. valamelyik sváb községből 5. új telepes külföldről 1 (1773-ból). A tőszomszédos Vállaj és Csanálos adták Mérknek a 45 9 Szátmármegyei kisközség, Nagykárolytól északnyugatra. Mérk a szántói Petheő-csulád tulajdona volt és így került a Báthoryak birtokába, akik 1418-ban királyi adománylevelet is kaptak rá. Története ettől fogva Lesedével azonos. 1724-ben Mérk az Aspremont-családnak jutott és akkor 5007 forintra és 20 krajcárra becsülték fel. Károlyi Lerenc az ecsedi vétellel (1746 dec. 24.) megszerezte egész Mérket és az ecsedi adománylevél révén (1776 nov. 2.) a Károlyi-család itt a királyi tizedet is elnyerte. 1766-ban Károlyi Antal gróf itt salétromfőzőt akart felállítani s erre vonatkozólag meg is egyezett a tiszántúli salátromgyár igazgatójával. Ez időtói fogva salétromot is gyártottak Mérken (V. ö. Éble Gábor és Pettkó Béla idézett művének I. kötetét, 28. old.). — A templomot 1815-ban, a paplakot í834-ben építették. Az első anyakönyvek 1831-ből valók. Mérk mindaddig Vállaj fiókegyháza volt. — Mérk község lakosainak száma a szatmári püspökség schematismusai, illetőleg az 1920-iki népszámlálás alapján: 1820-ban: 453 r. k.: 1834-ben: 615 r. k.; 1912-ben: 1261 r. k„ 365 g. k., 840 ref., 79 izr.; 1920-ban: 1340 r. k„ 377 g. k„ 10 g. kel., 907 ref., 3 luth., 67 izr. 46 0 V. ö. a mérki plébánia történetének 1773-ra vonatkozó részét. 46 1 V. ö. az 1772.-Í vállaji anyakönyveket. 40 2 V. ö. az i773.-iki vállaji anyakönyveket.-
