Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
Krasznabéltek benépesítése
83 keket és házhelyeket épület- és tűzifával együtt, kincstári építési anyagot beszerzési áron, teljes adómentességet az első három évre és részleges adómentességet a következő három évre, 15 évi adómentességet a mesteremberek részére. Az új telepesek magukkal hozhatták lelkészeiket is, róluk a kormány tartozott gondoskodni. Az udvari kamara végül még paplakoknak kincstári költségen való felépítését, szabad kereskedelmet és a zsidóknak a német községekből való távoltartását biztosította. Az innsbrucki udvari kamara jelentése értelmében 1722 június 9-én elegendő számú mesterember jelentkezett és június 15-én 100 asszonnyal és gyermekkel együtt több hajón elindultak Bécsbe. Az 1720-as évek folyamán Pest, Veszprém, Békés, Arad, Krassószörénv, Temes, Torontál és Tolna megyék kaptak új német telepeseket. 20 6 Krasznabéltek benépesítése. Mialatt Lang oly kevés eredménnyel működött új telepesek szerzése érdekében, Károlyi Sándor orvosolta az erdődi svábok panaszait. Kérésük értelmében magyaroktól mentes új községet jelölt ki számukra, amelybe letelepedhessenek: Krasznabélteket. 20 7 sós a német telepesek községek szerinti elhelyezése a következő volt: Pest megyében: Rákoscsaba. Hajós. Nemesnádudvar (1723), Kisharta (1724), Bugvi (1726), Dunabogdánv, Bia, Kerepes (1727), Békásmegver (Krottendorf 1729), Ujhartyán (1730). Veszprém megyében 1720-tól 1724-ig jöttek német telepesek Moson és Sopron megyékből, továbbá. Mainz-ból. Wiirzburgból és a sváb hercegségből. A következő 9 helységben telepedtek le: Városlőd, Nagvtevel. Bakonvnána (Nána), Oszlop, Románd, Péterd, Koppány, Zircz, Marczaltő (Sopron megyéből). Békés megyében Harriickern megvette 111. Károly király uralkodása alatt a katonai szállásokat és németekkel telepítette be őket. Ezek lassankint elszéledtek, 1770-ben már csak Gyulán laktak belőlük. Arad megyében: Elek (1724): Krassószörény megyében: Ómoldova (1720), Nérasolymos (Szokolovácz 1722), örünnölgypuszta (Freudental 1723), Hévér (Heuerdorf 1723), Néramező (Langenfeld 1724), Krassóvár (1726), Facsád (Facset 1729.). Temes megvében: 1724-ben már 20 új német község tette lc az esküt a kormánybiztosnak: 1720-tól 1732-ig pedig á következő helységekben telepedtek le németek: Yersecz, Németszentpéter, Zádorlak, Űjbesenyő. Detta. Morczyfalva, Temesgyarmat. Győröd (Giroda), Fehértemplom, Kákófalva (Csákóvá), Temeskutas, Hidasliget (Brückenau), Temeshidegkut (Gutenbrunn), Ujarad, Temesőr (Lagersdorf). Vöröstemploni (Rothkirchen), Szőllőshegy (Rebenberg). Torontál megyébe különösen délnyugati Németországból és Elzász-Lotharingiából jöttek németek és a következő 3 községben telepedtek le: Pancsova (1720), Nagybecskerek, Űjpécs (1728). Tolna megyébe a Rajna vidékéről, Nassauból, Pfalzból. Svábhonból és Frankhonból érkeztek új telepesek s a következő 5 hclvségbe szállottak: Gyönk (1720), Tzmény. Kalaznó (Kallas), Högyész (1722), Kistormás (1724) (V. ö. Kaindl Frigves'idézett művének II. kötetét: 98—103, 132—153, 178 —181. old.). 20 7 Ez a szatmármegyei község 1387 óta a várral együtt a Drágffy-család birtoka volt. A család tagjai szatmármegyei főispánok és erdélyi vajdák \ oltak századokon át. A Drágffvak bélteki ágának magvaszakadtával Béltek községe 1610-ben Praepostváry Bálint tulajdonába jutott, aki az egész uradalmat 33.077 forintért vásárolta meg. Praepostváry Bálint, illetőleg az Erdő6*
