Vertse K. Andor (szerk.): Az 50 éves Nyírvidék albuma (Nyíregyháza, Jóba, 1928)

Téger Béla: A Nyírvidék ötven esztendeje

-mozgalom iránt érdeklődött. A főispán résztvett az udvari ebéden is. Leffler Sámuelt melegen ünnepelték 25 éves tanári jubileuma alkalmából. Az 1899-ik évfolyam tárcasoraiban értékes közlemények: Bleuer Böske: Piros szekfü, Kaló Imrétié: Az áruló jegygyűrű, Marrgitai Valér: Báli tünemények, Páfrány írásai. Dr. Jósa András: Emlékeimből c. előadása, amely a. Bessenyei Kör 1899. március 4. első estjén hangzott el s amelyet jubileumi albumunk is közread. A tárcarovat irói ezenkívül: Sütő József né, Inczédy László, Szombathy Kálmán, Vietórisz István (Barátom sirján), Záhonyay Ferenc, Batidár Miklós {Pupp Bertalan ref. tanitó emlékezete), Lengyel József tanitó. Többször megtárgyalt kérdések ebben az évben a vasúti út ügye, a faiskolák felügyelete, a bérkocsisok árszabálya, a Julia-malom, az építendő róm. kath. templom, a magyarosítás, a gödöllői Erzsébet-szobor. Uj század küszöbén. í 900. A Nyírvidék a huszadik század küszöbére érkezett. Uj élet jelenségek, uj ideálok évszázada indul. A remény dala zendül a század hajnalába és senki sem tudja, hogy egy •évtized indul meg, amely halálmagvakat érlel az élet színben, fényben tündöklő, játékos felszíne alatt, senkisem hallja a világháború messze közelgő morajlását... 1900. A Nyírvidék a »Vasárnapi Lap« c. melléklettel bővül. Az évfolyamban sok a gyászhír. Meghal az ág. h. ev. egyház lelkésze, Bartholomaeidesz János. A nekrológ, amely hirül adja a fájdalmas gyászt, a következő méltatással kezdődik: »Nyíregyháza városát ismét nagy veszteség érte. Patriarchális, köztiszteletben és szeretetben álló alakjai közül kidőlt egy, a legnemesebbek, a legtiszíeltebbek egyike, a nagy nyíregyházi ev. gyülekezetnek ősz 275 17»