Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

Nyárynktól, a ki sok szívességgel volt irántunk és azon­felül még néhány ásványt is igért szerezni gyűjteményem számára. Pont 12 órakor Szt. Keresztre érkeztünk; rögtön Makay püspökhöz mentünk, egy rendkívül szeretetre­méltó férfiúhoz, a ki épen a kertben volt és azt nekünk meg is mutatta. Szépek úgy vizi, mint szárazföldi be­rendezései. valamint a potyka, csuka és teknősbéka-tó, az ananászmelegház, narancsház stb. Ebéd után, melynél sok vendége volt, megtekintet­tük könyvtárát, néhány régi képet és arczképet; azzal kocsira ültünk és folytattuk htunkat Körmöczbánya felé. Még meg kell jegyeznem, hogy ott Bencsik úrral ismer­kedtem meg, a ki Barsban oly jól viselte magát. Szt. Kereszt közelében fekszik Podrány-kastély, melynek szép romjai egy távoli dombról nagyon kedvesen veszik ki magukat. Az út Körmöczbányáig mindig jó. A völgy, mely­ben Yichnéről jön az ember, Szt. Keresztnél kiszélesedik, de Körmöcz felé ismét összeszorul, úgy hogy a város maga mind a négy oldalról hegyekkel van környezve. Magába véve nagyon kicsiny, azonban messzeterjedő külvárosai vannak, néhány szép épület is, mint templo­mok, pénzverde, egy piros szentháromságoszlop. Itt ol­vasztják meg az egész környék ezüstérczét és iszapezüstjét. Nagy előny, melylyel Körmöcz, a selmeczi és más alsó magyarországi bányák fölött bir, az a híres vízvezeték, mely tíz mértföldnyire Thuróczmegvébe húzódva és a vizet Körmöczbánya legmagasabb műhelyeibe vezetve, költséges tavak készítését fölöslegessé teszi. Messziről ez a város alig látható a nagy füsttől, melyet a helybeli olvasztóhuták okoznak. A házak, fák, sőt a fű is fekete, ha sokáig nincs eső, s a barom szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom