Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

Árpádházi fejedelmek - Árpád

— 55 — sátrait befogadta és itt megkötött „szer"-ződés és „szervezkedésről „Puszta szer"-nék neveztetik. Árpád bevégezve országos ügyeit, Csepel szigetére vonul, hol palotát épittet s hol két évvel később Zsolt fia születik. A 894-ik évben a sok csapások alatt megtörött morva fejedelem Szvatopluk elhal. Fiai Mojmir, Szvatopluk az örökség miatt összeverekednek, ugyanazon időben az előbb elhalt Arnulf királynak fiai is czivakodnak. mindez okoknál fogva a szövetségi kötelmei alól feloldott Árpád elérkezettnek látja az időt s a dunántúli rész elfoglalására készül. Táborával 897-ben minden feltartóztatás nélkül Budára érkezik, hol pihenőt tart, miközben a magyarok a városnak középületein gyönyörködnek. Árpád Budán hadait három részre osztja, a fősereggel a fejedelem a Balaton vidéket fel Győrig, a másik csapat Ete t's Bojta alatt Baranyát és a Dráva vidékét, a harmadik Őrs és Uzubtól vezetve Veszprémet (Yisz-prem) és kerületét véres liarczok után, de egymás után csakhamar meghóditák. Most a bihari várában meghúzódott kazar Maróttal végez, mi ennek csekély ereje miatt előreláthatólag vérbe nem fog kerülni. Hazánknak meghódítását 894 —895-ik évben bevégzettnek tekinthetjük. Ha elgondoljuk, miként az Etelközön 888-ban fővezérré választott, a Kárpátok alá pedig 894-ik évben érkezett Árpád, a honszerzés nagy művét néhány év alatt befejezte, ugy a fejedelemnek gyorsasága, mint vitézsége és bölcsessége előtt térdet kell hajtanunk! Az ezeredik évnek ünnepén a magyar áldani fogja a jó Istent, liogy megsegité Árpádot, miként drága vérén hazát szerezzen. A nagy honalapító emlékének pedig hálájának adóját leróvja. i