Lukács Ödön: Nyíregyháza… története (Nyíregyháza, Jóba, 1886)

IV. Könyv: Az ujtelepülés és várossá alakulás kora. 1753–1847 - I. FEJEZET

— 213 — Az alatt is atyafi, hazafi szeretetében s favorában ajánlott, maradtam deczember 1 1. 1757. Gr. Károlyi Ferencz.')" Az 1757-ik évben hagyatott helyben végérvényesen Nyíregyháza benépesítése

2) ugyan ezen évben tettek előleges intézkedéseket a lakosok a határ felosztására. — Midőn ugyanis a határt mivelni már elegendő nép vala, tanácskoztak, hogy mikép oszszák fel azt. A felső vármegyékből jött lakosok forgó földekre akarták osztani; a szarvasiaknak pedig, akik hatalmasabbak voltak, a határt régi római nagy emberek szokása szerint, szállásokra tetszett felosztani. Egyrészről azért, hogy Szarvason is szállásaik voltak, más részről pedig azért, hogy a batár hosszn csúcsra terjedvén, a falutól messze esett és igy a faluból való földmivelés és a falu alá különös szérűs kertekbe való élethordást alkalmatlannak, terhesnek .és veszedelmesnek lenni Ítélték. Minél fogva mindnyájan közakarattal megegyeztek abban, hogy a batár állandó szántóföldekre és nyomásokra osztassék fel, amely nyomás forgó ugarföld gyanánt marhájuknak legelőül legyen. A határt tehát 3 részre osztják, melynek két harmadát szántóföldeknek, egy harmadát pedig nyomásnak hagyják. Így 1759-ben a szállásföldek méréséhez fogtak, és egy 30 öles kötéllel, melyet Czinkoczki György nevü ember kiölelhetett, mérték. Egy ily 30 öles kötelnek szélességre való mérését eg}

r köt él allj földnek nevezték és 6 ilyen kötél allj föld neveztetett egy „szállás föld"-nek. A falu szekerének kerekével is mérték a kötél allj szélességét, mely ha 15ször fordult egy „zsinkának" (kötélailj) neveztetett, négy zsinkának szélességét 120, hosszát pedig 630 ölre mérték, mely mérés szerint egy^kötél allj földnek ') M. levt. Fasc. 58. nro 276. 2) M. Ivet. Fasc. 58. nro 270. I v 1