Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZOI YAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 173 1928. 1937. tanú lói к Cseri úti 204 240 5 tanterem 5 osztály 6 tanerővel Sétatéri (Donner) 405 365 6 tanterem 9 osztály 9 tanerővel Központi 595 668 13 tanterem 20 osztály 20 tanerővel Pécsi utcai 380 473 3 tanterem 6 osztály 6 tanerővel Petőfi utcai 518 183 13 tanterem 13 osztály 13 tanerővel Zárda 242 0 adat 6 tanterem 6 osztály 6 tanerővel Izraelita 148 0 adat 4 tanterem 4 osztály 4 tanerővel Az elemi iskolák egyenletesen oszlottak el a város területén, mindegyik kerületben volt egy. Feltételeiket tekintve azonban nem voltak túl jó körülmények között. Általában szűknek bizonyultak a tanulólétszámhoz képest. A központi állami elemi iskolában tanult a legtöbb diák, ennek vezetője Gyulai István igazgató (1924 óta) volt, aki mellesleg kiváló pedagógus és kiváló zenész hírében állt. A Vármegyei Tanítók Egyesületének alelnöke, majd 1925-től elnöke lett, tagja volt a Gárdonyi Irodalmi Egyesületnek is. A felsőkereskedelmi iskolában 1922től éneket is tanított. A Cseri és a Pécsi utcai elemi népiskolák a 20-as években épültek, a többiek még a monarchia alatt létesültek. 1935-ben a tankötelesek 5%-a nem járt iskolába. 1930-as adatok szerint Kaposvár 6 éven felüli lakosságának 93,7%-a tudott írni-olvasni, 6,3% az analfabéták aránya. Ez az adat országos viszonylatban közepes arányt fejez ki. Hogy az analfabéták 7,3%-a lakott belterületen, 16,3%-a külterületen, jelzi számunkra, hogy az iskolába nem járás, így tehát az analfabétizmus fő oka a szegénység volt. Az analfabé + Í7mus leküzdésére 1925-től a Somogy vármegyei Iskolán kívüli Népművelési Bizottság külön analfabéta-tanfolyamokat szervezett, de erről részletesebben majd a következő fejezetnél. A korszakban középiskolának számított a polgári iskola is. Ezen iskolatípusból kettő is volt Kaposváron. Az egyik a fiúk, a másik a lányok számára. A Kaposvári Államilag Segélyezett Községi Berzsenyi Dániel Polgári Fiúiskola új épülete a Horthy-park ÉK-i részén 1927 tavaszán épült fel. (Előde a Kossuth téren helyezkedett el.) Az új iskola a város egyik legszebb középületének számított. Meglehetősen nagy érdeklődés mutatkozott ezen iskolatípus iránt. Az iskola értesítői szerint: 1933-34-ben 437 rendes, 25 magántanuló. 1934-35-ben 468 rendes, 24 magántanuló, 1935-36-ban 512 rendes, 21 magántanulója volt. Az igazgatón, Gálos Ferencen kívül 12 tanár és 4 hitoktató (róm. kat., izr., ref., ev.) tanított itt. Az iskolán belül működött a Csengery Antal önképzőkör, s az 1924 óta működő sportkör, melyet Takáts Gyula és Gömör Ferenc szaktanárok irányítottak. Az iskola 200 m 2 alapterületű tornaterme lehetőséget biztosított a sportolásra. Főleg a különböző játéksportokat, tornát, könnyű atlétikát művelték a diákok. Ennek az iskolának is volt cserkészcsapata (37. sz. Berzsenyi), melynek vezetését 1934 márciusától Takáts Gyula tanár vette át. Ezt az iskolatípust főleg a kisiparosok, mezőgazdasági altisztek és a kisbirtokosok gyermekei választották. Iskolai ünnepélyeket Kaposváron az iskolák minden kínálkozó alkalommal tartottak, ugyanúgy, mint az ország többi iskolái. Mik voltak ezek az alkalmak? Évnyitó, október 6. — aradi vértanúk emlékére, november 16. - kormányzó bevonulása Budapestre, december 6. — Horthy névnapja, december 11. — Limanovai csata emléke, a Hősök napja, március 15. - 1848 emlékére, június 4. — a trianoni békeszerződés aláírásának szomorú napja az ismétlődő ünnepek sorát alkották. Ezenkívül különböző kerek évfordulókat ünnepeltek. Az 1934-35-ös tanév során Rákóczi-ünnepélyek, Madách, Horatius, 1936-ban Berzsenyi centenáriumot tartottak. Mindezek az ünnepi alkalmak újra és újra lehetőséget adtak Triancn revíziójának állandó hangoztatására, az ünnepélyek alkalmával gyakran külön misét is rendeztek. Ezen iskolában szociális tevékenységet az ifjúsági segélyalap fejtett ki, mely tankönyvet, pénzt, ruhát juttatott a rászoruló diákoknak. 1933-34-ben kilencven tanuló részesült segélyben. Az évvégi könyvjutalmakat pedig általában könyvkereskedők, egyesületek, magánszemélyek ajándékaként oszthatta ki az iskola. Az évi tandíj 1934-35-ben 48 P volt. 10 Az iskola számára az 1934-35-ös tanév 25 346 P 08 fillér bevétellel és 18 170 P 80 filléres kiadással (tehát 7175 P 22 fillér maradvány) zárult. A városnak ez az iskolatípus nem volt ráfizetéses. A másik polgári iskola a Kaposvári Államilag Segélyezett Községi „Zrínyi Ilona" Polgári Leányiskola volt. Növendékeinek száma 342 volt 1933-34 és 1935 -36-os tanévben, 1934-35-ben 345 tanulója volt. A 20-as évekhez képest ezek az adatok 14%-os emelkedést jelentettek, 10 Somogyi Újság 1935. jún. 1$,
