Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

174 VARGA ÉVA Az iskolában négy párhuzamos osztály működött. A növendékeket tizenegy tanár és öt hitoktató tanította. Leginkább a kisiparosok, kiskereskedők, közlekedési alkalmazottak lányai jártak ide. Az iskola értesítőit olvasgatva szembetűnő, hogy az iskola feltűnően a nevelési szempontokat helyezi előtérbe. Célja, hogy a lányokból jó anyák, művelt, erkölcsös és nem hivalkodó feleségek váljanak. Megokolása pedig: „Minthogy a nőnek kenyérkereseti pályán a jövő viszonyok szűkebb területet szabnak, a nevelői pályát kivéve, alig marad a számukra biztos érvényesülés, ezért a lánynevelés terén mindjobban előtérbe lép a feleségnek való nevelés."

11 Tanáraik nők és általában jótékony célú vagy szociális, illetve vallási egyesületek tagjai. Nevelési elvük a „kemény szigor" és a tekintélyticzíelet alapján nyugodott. Céljuk volt, hogy a lányokban a „szociális érzést" erősítsék, így elvitték őket a Siketnéma Intézetbe, a Sétatér utcai óvodába. Ugyanakkor természetesen a helyi kulturális intézmények lehetőségeit is kihasználták, így az 1934-ben megnyílt múzeum kiállításait, az amatőr fényképészek és az Országos Iparművészeti Társulat kiállításait nézték meg. Tanulmányi kiránduláson Pécsett, Abaligeten és a Balaton környékén jártak. (Központilag kiadott irányelv volt a Balaton-kultúra ápolása, a hazai üdülőhelyek propagálása miatt is.) Rendszeresen jártak színházba is, ahol főleg operetteket nézhettek meg, de néha egy-egy klasszikus darabot is láthattak. (Pl.: 1934ben a Bánk bánt, Az ember tragédiáját stb.) Minden iskolai megmozdulásról részletesen tudósít az iskolai értesítő. így ezen iskoláról viszonylag több információval rendelkezünk. De ebből nem következik az, hogy a fiú polgári iskolánál kiemelkedőbb tevékenységet folytattak volna. Az iskola kebelében működő Mária kongregáció vallásosságra, jótékonykodásra nevelte a lányokat. A Zrínyi Ilona önképzőkör, melynek minden harmadik és negyedik osztályos tagja volt, a hazafias szellem ápolása keretében nyelvmagyarosítással, irodalmi ismertetésekkel, műsoros délutánok rendezésével, versenydolgozatok kiírásával tette színessé, érdekesebbé az iskola életét. Megemlékeztek Móra Ferencről, Batsányi Jánosról, játékokat készítettek az óvodásoknak. Az Ifjúsági Vöröskereszt Egyletnek minden tanuló tagja volt, minden évben térítésmentes tízórait (2,5 dl tej, 1 zsemle fejenként) adtak tizenhat vérszegény társuknak, de a Cseri állami elemi iskolásoknak is többször állítottak össze szeretet-uzsonnákat. Sportkörük volt ugyan, de tornaterem nem állt rendelkezésükre, így télen a város más iskoláinak tornatermét kellett használniuk.

13 A tandíj itt is 48 P volt, a tandíjkedvezménynek csak négy fokozatát alkalmazta az iskolavezetés, teljes tandíjmentességben senkit sem részesítettek. A lányokat úgy nevelték, hogy az iskolából kikerülve egy átlagos középosztálybeli feleségideál válhasson belőlük. Megteremtették számukra azokat a szervezeti kereteket (Mária Kongregáció, Vöröskereszt Egylet, önképzőkör), melyekben tevékenykedve bizonyos társadalmi szerepmintákat sajátítottak el (Karitatív szellem, erkölcsi „tisztaság", honleányi érzület stb.) Ezenkívül természetesen érvényesült az az ideológiai nevelés, amely a magyar zászló tiszteletét, a hadirokkantak tiszteletét, az első világháborús hősök kegyeletes emlékét ünnepeltetve az „egyedül vagyunk"-nak, Trianon revíziójának gondolatát állandóan frissen tartotta. A Kaposvári Községi Négyévfolyamú Fiú Felsőkereskedelmi Iskola és a vele kapcsolatos Kereskedőtanonc Iskola kissé színesebb képet mutat. Az iskolát a liberális, demokratikus szellemű nevelés jellemezte. Haladó gondolkodású pedagógusok tanítottak itt. Elég csak például dr. Merényi Oszkár nevét említenem, aki csaknem húsz esztendeig volt az iskola tanára, volt tanítványai szeretettel emlegették, hálájuk, szeretetük jele a Merényi Oszkár emlékkönyv (kiadta: a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola, 1981). Merényi 1919-ben került Kaposvárra (Körmöcbányáról), itt 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság szocializáló munkájában. Ezért a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és hosszabb időre bebörtönözték, gimnáziumi tanári állásából bírói ítélettel elmozdították. Az ezt követő időkben, 1921-23-ban, Nagykállón volt tanár, majd, mivel tudományos ambíciói a pécsi egyetemhez kötötték, visszatért Kaposvárra, a felsőkereskedelmi iskola tanára lett; 1941-ig itt tanított. A hatalmas műveltségű ember hat nyelvet (német, angol, francia, olasz, szlovák, latin) teljességgel bírt, de tudott még egy kicsit törökül, görögül, bolgárul és spanyolul is. Magyar-német szakos tanár volt, számos könyvet is írt. Irodalmi érdeklődése, Berzsenyi Dániel műveinek feldolgozása egy egész életre Somogy megyéhez kötötte. Ez a fáradhatatlan, tevékeny ember kilenc kulturális egyesület tagja volt, köztük több országos társaság (Neveléstudományi Társulat, Minerva Társaság, Irodalomtörténeti Társaság, Magyar Protestáns Irodalmi Társaság) tagja, egyesületi szereplései közül kiemelkedik a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság keretében kifejtett tevékenysége, mely egyesületnek 1936-ig főtitkára is volt. Az iskola igazgatója, Bársony János is számos helyi egyesület tagja volt, de a tanárok többen is kiemelkedő közéleti, társadalmi és irodalmi munkássággal dicsekedhettek. 1934-35-ben még sanyarú körülmények közt, a Fő u. 1. sz. alatti épületben volt elhelyezve az iskola. Tornaterme nem volt, így növendékei a Siketnéma Iníézet és a Polgári Fiúiskola tornatermét használták. Az 1933-34-es értesítő még fokozatos létszám11 SML A kaposvári áll. s. Községi „Zrínyi Ilona" polgári 12 Uo, leányiskola értesítője 1934—35. 3. p.