Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Simonné Pallós Piroska: Adatok a kaposvári iparosság társas összejöveteleihez 1920-1940.
152 SIMONNE PALLÓS PIROSKA Budapestről hozatták, a díszleteket helyi festők készítették. 36 Bemutattak kisebb lélegzetvételű darabokat is, tartottak kacagóesteket, s egyáltalán minden lehetőséget megragadtaik a szereplésre. Az Iparos Társaskör által szervezett tánctanfolyamokat — melyek többek közt Herk Dániel, Székely Árpád, Sugár Ödön vagy Hermész mester vezetésével folytak — mindig nagy érdeklődés kísérte. 3 ' A tanfolyamok résztvevői nemcsak a kor divatos táncait tanulták meg, hanem megismerkedtek a helyes viselkedés szabályaival is. ,,Nyitott" tanfolyamok voltak ezek. Az ipairosok szervezte tanfolyamokra a tandíj befizetése után, mely kezdőiknek hat, haladóknak öt pengő volt, elmehetett a vasútnál dolgozó fiatalember, s ha akart, a nyomdász és a kereskedősegéd is. A tanfolyamokon tanultak gyakorlására bőven volt lehetőség. Híres és hagyományos volt ez Iparosbál, melyet az 1880-as évektől rendszeresen tartottak. Ide csak meghívóval lehetett belépni, s csök a város jómódú, előkelőnek számító iparosai vettek részt rajtn. 38 Az Iparos Dalárda által szervezett Katalin-bálok ugyancsak hagyományosak lettek az évtizedek folyamán. 39 Az óévet mindig vidám műsorokkal, hangos zeneszóval, reggelig tartó tánccal búcsúztatták. Az Iparos Székház nagytermét is mindig megtöltötte a szórakozni vágyó közönség. ,,A műkedvelők Taky Ferenc és Miklós rendezésében adták elő kétórás, élvezetes műsorukat, Kovács Ernő derűs monológjával, Lőwinger Jenő kupiéival, Sturm Rózsi, Si lits Lajos és Soós József kitűnő jábékkal szórakoztatták a közönséget. Az Iparos Dalárda gyönyörű népdalokat énekelt, majd kezdetét vette a tánc. 40 S elégedettek lehették szilveszter éjszaka forgalmával a vendéglők, (kiskocsmáik, kávéházak tulajdonosai] is. Mert aki az egyesületi székházba nem fért be, vagy nem volt rá módjuk, azok kocsmákban, vendéglőkben, baráti körben köszöntötték az új esztendőt. Ezek a kiskocsmáik, vendéglők olcsó ételeik és italaik miatt nagyon népszerűek voltak az egyszerű, szerény 'körülimenyek között élő emberek körében, Bódi bácsi vendéglője, a Kék egér, a Vén Diófa, a Disznó csárdai, a iKövecses kocsma és még sorolhatnánk. Itt gyűltek össze munka után egy-egy pohár italra, itt beszélték meg p rabié máikat, s mivel politikai viták színhelye egyik egyesület sem lehetett, itt politizáltak. Hatalmas kártyacsaták színhelyei voltaic ezek a 36. Óriási sikerrel mutatták be... U-S. 1940. jún. 3. 4. old. 37. Hermész mester második tanfolyama... U-S. 1931. okt. 4. 5. old. Új tánctanfolyam az Iparos Székházban . .. U-S. 1940. jan. 20. 5. old. 38. BERECZK: 129-130. old. 39. Jövő vasárnap lesz a Katalin-estély . . . U-S. 1931. nov. 22. 5. old. 40. Az Iparos Székház nagytermét... U-S. 1928. jan. 3. 2. old. 41. Szépen sikerült az Iparos Dalárda... U-S. 1928. febr. 22. 3. old. kiskocsmák, vendéglők. Nagy versenyeket hirdettek a tulajdonosok, az első díj hol nagyobb mennyiségű bor volt, hol egy hízott kacsa. A kor népszerű kártyajátéka, az ulti mellett a lórum és a snapszli volt. És hány vidám névnapról tudnának mesélni ezek a falak, ha beszélni tudnának és ha állnának . . . A farsang ideje alatt báláiktól volt hangos a város. A fiatalok jelmezestélyéket, álarcosbálokat tartottak, s a mulatozásokat mindig a műkedvelők és a dalárda egy-egy fellépése kísérte. ,,Szépen sikerült az Iparos Dalárda fariangzáró tréfás estje. Az ügyesen összeállított műsorban a dalárda szebbnél szebb dalokat énekelt. Az .Óriási jó ember' című jelenetben Taky Miklós, Sturm Rózsi és Mamdi, valamint Wälder Ferenc arattak megérdemelt sikert. Ferenczy Gábor tréfás magánjeleneteit tapsolta a közönség. Az .Iskola' című jelenetben a dalárda tagjai, mint ügyes, pajkos kis iskolásfíúk kacagtatták a közönséget." 41 Ősszel, szőlőérés idején el marad hatatlan ok voltak a szüreti bálok 42 A felsoroltakon kívül is sok-sok alkalomszerű összejövetelt tartottak, s a legkülönfélébb elnevezésekkel illették azokat. Ismerkedési est, ahol a különféle szakmák képviselői és családtagjaik igyekeztek egymáshoz közelebb kerülni, nótadélután, drindll-est, virsli-est (-délelőtt, -délután), uzsonna-délután. A bátyus-bálban a magúikkal vitt ételekkel vendégelték meg egymást. Húsvét táján ,,piros tojás" vagy „hímes tojás" esteket szerveztek, ahol minden résztvevőnek igazi húsvéti piros tojással kedveskedtek. Őszi estéken rádiáhallgatásra gyűltek össze a társalgó helyiségében. 43 A cél mindig ugyanaz volt: egymáshoz közelebb kerülni, egymással kellemes órákat eltölteni. A virsli-összejövetelek különösen népszerűek voltak. Olyankor az Iparos Székház vendéglőjében 20 fillérért egy pár virslit kaptak zsömiével. A frissen csapolt sörről a vendéglős gondoskodott. 44 Mert az Iparos Székházban volt külön vendéglő is. Lehetett ott meleg ételt kapni és természetesen italokat. A részeges embert nem tűrték meg maguk között, többszöri lerészegedés esetén kitiltották őket a Társaskörből. Az Iparos Székház mindenkori vendéglőse a jó falatok melilett a vendégek szellemi szórakoztatásáról is gondoskodott. Pl. ,,Fekete Jenő a kaposvári színház volt kedvelt táncos komikusa és neves fővárosi színészek közreműködése mellett családi műsoros estet" rendezett, melynek élvezetes műsorát harsány kacagással fogadta a székház közönsége. 40 42. Szüreti mulatság az Iparos Székházban . . . U-S. 1931. aug. 30. 43. Rádió-est az Iparos Székházban... U-S. 1928. nov. 4. 4. old. 44. Virsli-délelőtt az Iparos Székházban . . . U-S. 1938. márc. 9. 5. old. 45. Művész-est az Iparos Székházban... U-S. 1928. jan. 14. 3. old. Művész-est az Iparos Székház éttermében . . . U-S. 1928 ápr. 1. 5. old.
