Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
8. A temető topográfiája
156 8. A TEMETŐ TOPOGRÁFIÁJA században is gondoskodni kellett a felszínen vagy az épületek körül összegyűlő, tetőkről lecsorgó víz elvezetéséről - legalábbis a római uralom végéig. 1. A székesegyház északi fala mentén húzódó vízvezetéket Henszlmann Imre említette először 1896-ban (Henszlmann 1896, Szőnyi 1906 10 1922C 1927 172, Gosztonyi 1939A 31, Fülep 1961 A). Nyilván korábban is tudtak róla, hiszen az épület alatt középkori meghosszabbítása (felújítása) van (Fülep 1984 23-24 Boros 2002) és talán ez volt az a még mindig élő vízvezeték, melynek felrobbantása révén Badeni Lajos 1686-ban végül kardcsapás nélkül foglalta el a Püspökvárat.712 Irányának töréspontjai pont a ka- tedrális ÉK-i és ÉNy-i tornyai alatt vannak,713 vagyis nyilvánvalóan igazodik az épület középkorban kialakult hosszához és vonalához. Ez már középkori fejlemény. Egyes szakaszai azonban római koriak (tégla-kő szerkezet), melyeket Horváth Antal a 19. században, Szőnyi Ottó pedig 1922-ben vizsgált meg (így néhány évvel később, a Möller-alagút készítésekor is számításba vehették). Fülep Ferenc 1958-ban nyitotta meg a székesegyháztól nyugatra húzódó részén (Fülep 1984 23 54), ahol magassága 102-104 cm, szélessége 108-115 cm, belső magassága 49-52 cm, belső szélessége pedig 32-33 cm volt. Itt a csatorna aljának kőpadlója 20 cm vastag kőlapokból, falai 37-44 cm vastag lapokból, míg fedése 30 cm vastag lapokból állt. Az üledék 4 cm vastag sárga agyag, felette 0,5-1 cm vastag meszes réteg, végül legfelül 20-30 cm vastag szürkés-barna réteg volt. Az ÉK-i torony alatt megnyitva 46-70 cm magasságot mért a mészkő fedőlap alatt. Az ÉNy-i torony alatt ezzel szemben csak 25 cm magas volt és 15 cm széles. Szélei élükre állított kőlapok voltak, lefedése és alja szintén kőlapokból állt itt. A székesegyház északi fala mentén futó szekciója 65 cm széles volt, ugyanakkor boltozatos borítású és 185 cm belmagasságú, vagyis járni lehetett benne. Feltehetően ugyanezen csatorna felsőbb részének darabja került elő az Aradi vértanúk utcában a Gyenes István által végeztetett földmunkák során (Fülep 1961 66). Fülep Ferenc elvetette Szőnyi Ottó korábbi véleményét, miszerint a vízvezeték a középkori templomépület falainak szárítását szolgálta volna, ehelyett eredendően római korinak tartotta és a középkorban szerinte csak átépítették (Fülep 1984 24 Visy 2007B). 1970-ben, G. Sándor Mária ásatása idején előkerült egy téglából épült vízvezeték részlete a székesegyház belső tere alatt. Elképzelhető, hogy a templom északi oldala alatt futó csatorna egy leágazásáról van szó (Fülep 1984 56). Az eddig kinyert adatokból jelenleg két következtetés vonható le. Az egyik, hogy a valóban római eredetű csatornát a székesegyház alatt átépítették (folyosóvá növelték) a középkorban, mégpedig a hidrogeológiai viszonyok lokális befolyásolása céljával. Másrészt a csatorna iránya kétszer megtörve ugyan, de ÉK-DNy, vagyis ismert szakaszán nem az egykori város irányába fut. Szerepe a 3-5. századi temető fölötti állandó források vizének elvezetése volt, nyugatról kikerülve a temetőt. A csatorna ismert szakasza tehát alkalmas arra, hogy a késő antik temető ÉNy-i és Ny-i viszonylagos határvonalaként értelmezzük. A víz elvezetésének délebbi részéről nincs pontos adatunk. Elképzelhető, hogy lejjebb, egy félkörívet leírva, délkeleti irányba kanyarodva Sopianaeba vezette a források vizét. Ez azonban a bonyolultabb megoldásnak tűnik és a rómaiakis inkább csővezetékekben vezették az ivóvizet, mint egyszerű kőlapos csatornában (NagyT 1987-88 220). Valószínűbb, hogy nyugat felé inkább kikerülte a várost. A mai Kórház tér környékén (Sopianaetól nyugatra) a járószint alatt ásatásaink során (Rákóczi u. 6., 10. stb.) igen vastag mocsaras földréteget találtunk. Keletkezése a római kor után karbantartás híján elromlott vízelvezetéshez kapcsolható.714 Az 5-6. században már ellenőrizetlenül idejutó vizek elhagyva a feltételezhetően erre folytatódó vezeték és árkok vonalát nagyobb pangó vizes területet hoztak létre. A Kórház téri nyomok összekapcsolhatók a székesegyház alatti római kori csatorna ebbe az irányba mutató vonalával, vagyis a vízvezeték inkább elkerülte a várost. 2. A mai Kórház téren, a volt Korona étterem, ma Százéves borozó épülete előtt vezetékfektetés közben Dombay János szürke vízvezetékcsövet talált, melynek külső oldalán három borda volt. Fülep Ferenc kétségesnek tartotta római kori voltát (Fülep 1984 23). 3. A székesegyház alattihoz hasonló csatorna részlete került elő 2000-ben a Péter-Pál sírkamra vízteleníté712 A csatorna ÉK-ről érkezik, az ÉK-i torony alatt nagyjából Ny felé fordul, majd végighaladva az É-i templomfal mentén az ÉNy-i torony alatt DNy-nak fordulva hagyja el a székesegyház alatti területet. 713 A 6-7. századi Rómában aTiberis elhanyagolt csatornái miatt még árvizek is előfordultak (Polci 2003 104). 714 A 6-7. századi Rómában aTiberis elhanyagolt csatornái miatt még árvizek is előfordultak (Polci 2003 104).
