A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Vonyó Anita: A siófoki kistérség kulturális látnivalói
92 VONYÓ ANITA genforgalmi jelentőséggel bíró műemlék. A római katolikus templomot 1772-ben építették, a hajdani vár köveinek felhasználásával. Legértékesebb kincse a rokokó szószék és a főoltár. A református templomot 1792-ben emelték. Különleges látnivalói az úrvacsoránál használt ónkupák. Balatonszabadi római katolikus temploma 1778-ban készült barokk stílusban, Szent Anna tiszteletére. Berendezéséből a 18. század második feléből származó díszes rokokó szószék a legértékesebb. Klasszicista jegyeket hordozó főoltára a 19. század első feléből származik, míg tornya 1818-1823 között épült. Szintén a 19. század elején készült a késő barokk plébániaépület. A településen a római katolikus mellett két református templom is megtalálható. Az egyik 1794-ben, a másik pedig 1801-ben készült copf stílusban. A nagyberényi római katolikus templom a török időkben teljesen tönkrement, majd 1769-1772 között barokk stílusban újjáépítették. Késő barokk plébánia hivatala 1806-ban készült. A község református temploma 1879-ben épült, és a barokk stílusjegyeit hordozza magán. Zamárdi legidősebb épülete az 1771-1774 között emelt barokk stílusú római katolikus templom. Legértékesebb berendezési tárgya a szószék, a főoltár és a keresztelő medence. A templommal egykorú a hozzá tartozó plébánia. Az 1920-as években megindult villaépítkezés szükségessé tette, hogy felépítsék az Üdülőhelyi Kápolnát. A stílus szerint nehezen meghatározható kis templomot 1929-ben szentelték fel a magyarok nagyasszonya tiszteletére. A neobizánci stílusban épült Hősök Kápolnája 1934-ben került felavatásra, az első világháborúban elesett környékbeli katonák emlékére. Siófok középületei közül kiemelkedik a neoromán Plébánia templom, amely 1903-ban épült. Bejárati ajtaja felett Muzsinszki Nagy Endre festőművész alkotása látható. Neoklasszicista stációképeit Büky Béla, míg a diadalívet - melynek közepén a Patrona Hungáriáé trónol és fogadja a magyar szentek hódolatát - Leszkovszky György festményei díszítik. A templom üvegfestményei Róth Miksa műhelyében készültek. Az épület szentélyéta II. Vatikáni Zsinat rendelkezései alapján 1980-ban Osztie György tervei szerint alakították át. A pasztoforium Madarassy István ötvösművész munkája. A főoltár mögött látható egy 17. századi ti- roli mester Krisztust ábrázoló alkotása. A templomban található a Balaton vidékének legnagyobb orgonája. A siófoki reformátusok 1923-ban avatták fel első imaházukat, amely az idők folyamán kicsinek bizonyult. A gyülekezet 1991-ben döntött az új templom megépítéséről, melyet 1994-ben avattak fel. A város evangélikus temploma, a Makovecz Imre által tervezett épület 1992-ben készült el, a hívek adományaiból. Ez a négykapus, fölfelé tájolt, 80 százalékban faszerkezetű építmény az ország legmodernebb evangélikus temploma. A zsinagógát 1986-ban avatta fel dr. Schöner Alfréd főrabbi. Mivel a városban önálló izraelita hitközség nem működik, így szertartásokat csak a nyári időszakban tartanak. Az egyházi élethez szervesen kapcsolódnak a képzőművészeti remeknek számító, vallási tárgyú szobrok és keresztek. Ádándon a római katolikus templom kertjében található meg az 1813-ból származó Nepomuki Szent János szobor, és az 1816-os Szeplőtlen Szűz ábrázolás. Balatonendréd község központjában áll a 18. századi Szentháromság szobor. A ságvári templom kertjében áll Nepomuki Szent János szobra, amely 1830- ban készült. Siófokon is több vallási tárgyú ábrázolással találkozhatunk: Szűz Mária, Szent Flórián és Szent István alakja került megörökítésre. A műemlékek fontos csoportját képezik a kastélyok, kúriák. A hajdani nemesi építészet remekeiben azonban nem bővelkedik régiónk. Egyedül Ádándon találkozhatunk ilyen jellegű épülettel. A terület egykori birtokosa, Csapody Pál építtette 1835-ben a barokk stílusú kastélyt, amely 1946 óta oktatási célokat szolgál. Itt kap helyet napjainkban a Fekete István Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. A kastély körüli 7 hektáros park helyi védettséget élvez. Roboz István író, lapszerkesztő gyakorta vendégeskedett az épületben. A legenda szerint itt írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. Siófok nem képzelhető el a kikötő nélkül, melynek épülete előtti parkban áll a balatoni gőzhajózás jubileumára felállított emlékmű. Északi szélén található meg Vilt Tibor Balatoni sellő című szobra. A mellette lévő park nevezetessége a Rózsakért. 1997-ben Siófok városa az első Balaton átúszó, Szekrényessy Kálmán emlékére mészkőszobrot állíttatott. A parkban tovább sétálva Somogyi József Halászok, és Varga Tamás Karinthy szobrát tekinthetjük meg. A nyugati mólónál van a vitorláskikötő, valamint a város egyik jellegzetes épülete a Meteorológiai Obszervatórium, ahonnét az egész Balaton környéke a viharjelzést kapja. A kikötő látnivalója a vele egybeépült Sió-zsilip. Itt emléktábla idézi fel, hogy Klein Károly és Botka László tervei alapján készült az első olyan zsilip, amely lehetővé tette a tó vízszintjének szabályozását. A Petőfi sétány jobb oldalán Siófok kedvenc sétahelyére, a Jókai parkra bukkanhatunk, közepén a Thanhoffer villával, amely egykor Horthy Miklós főhadiszállása volt. Az Aranypart több kilométeres ligetes sétányain, szabad strandjain a pihenésre vágyó emberek ezreivel találkozhatunk. A városrész egyik legszebb épülete a volt Vitéz Panzió, Karinthy Frigyes kedvelt nyaralóhelye. A Batthyány és a Mártírok útja sarkán álló villa arról nevezetes, hogy Jókai Mór 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát. Az épülettől pár méterre található a Krúdy villa. Az író 1914-1919 között ebben a házban töltötte a nyarakat, itt szeretett bele vendéglátójának, a fürdőtelep akkori bérlőjének, Várady Gyulának a lányába, akit később feleségül is vett.
