Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.4. A cséplés
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE Hazánkban az első gőzcséplőt - az emigrációban élő magyarok segítségével - Fehér József törökbecsei birtokos hozatta Angliából 1852-ben. A 6 Le-s (4,4 kW) Clayton- Shuttleworth gyártmányú gőzgép 10 óra alatt 5-6 q (500-600 kg) jóminőségü szenet, s 1400 1 vizet használt el. Ez idő alatt 2500 p.m. (kb. 12000 kg búza) gabonát csépelt.178 A gőzcséplés előnyét megismerve, a kellő tőkével rendelkező nagybirtokosok, bérlők egymás után vásárolták a gépeket. Az 1863. évi felmérés szerint Magyarországon ekkor 194 gőzgép működött összesen 1603 Le-vel (1178 kW).179 E gépek zöme még angol gyártmányú volt, bár a magyar gőzcséplőgép gyártás 1859-ben megindult.180 A legjobban ellátott megyék között találjuk Somogyot is, ahol 1862-ben 12 földbirtokosnak 16 gőzcséplője volt.181 Amemyei uradalomba aránylag későn - 1869 januárjában került az első gőzcséplő. 1871-ben már hat kerületben csépelnek géppel - részben sajáttal, részben vállalkozóval. Az 1893. évi felméréskor a 8 kerületben 11 gőzgépet számoltak össze.182 Jellemző, hogy még ekkor is találunk járgányos gépet üzemben. Jóllehet a gőzcséplők túlnyomó részét a nagybirtokon találjuk meg, de kialakult a bércséplés rendszere is, így az minden faluba eljutott s minden magnyerési eljárást kiküszöbölt. Szabó István szerint ez 1900-1914 között ment végbe.183 A gőzcséplő-tulajdonosok 12-14%- ért csépeltek, a gépész része 0,5% volt. A gőzgép nagyobb teljesítménye lehetővé tette az eddigi járgányos cséplőgép valamennyi ún. működő részének növelését. Nagyobb méretű lett a dob hossza és átmérője, több verőlécet szerelhettek rá. Természetesen a kosár is ennek megfelelően nőtt. A nagyobb áteresztőképesség nagyobb rostafelületet kívánt. A rendelkezésre álló teljesítmény lehetővé tette a kiegészítő berendezések használatát, így elviselhetőbbé váltak a mostoha munkakörülmények. (Pl. önetető, polyvaelfűjó, szecskázó, bálázó, szalmafelhordó stb.) (11. táblázat) 11. táblázat: Gépi cséplők fontosabb adatai Névleges teljesítmény Le (kW) Effektiv t eljesítmény Le (kW) Verőlécek sz áma (db) A dob átmérője (mm) A dob hossza (m m) A kévék száma pe rcenként Napi átlagte ljesítmény (t) 3 (2,2) 5 (3,7) 6 480 780 5-6 6-7 3,5 (2,57) 6 (4,4) 6 500 910 7-8 7-8 4 (2,95) 7(5,15) 6 500 1050 9-10 8-10 5 (3,7) 9 (6,6) 6 550 1180 11-12 10-12 6 (4,4) 10(7,4) 8 550 1210 13-14 12-15 8 (5,9) 12 (8,8) 8 550 1360 15-16 15-17 8 (5,9) 15(11) 8 550 136 18-21 17-20 10(7,4) 17(12,5)* 8 600 1510 23-25 20-25 12 (8,8) 20 (14,7) 8 600 1700 27-32 25-32 Forrás: Balassa Frigyes: A cséplőgépek szerkezete és azok kezelése Bp. 1920. 57
