Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.4. A cséplés
Király István Szabolcs Mezőhegyesen, Ercsiben, Pápán stb.159 Az első cséplőgépek építésének körülményeit, egyben a fejlettebb külföldi technika hatását a magyar mezőgazdaság fejlesztésére Hummelauer művéből ismerhetjük meg.160 A szerző Lengyeltótiban látta meg a cséplőgépet s elhatározta, hogy ő is épít egyet egy ismert bécsi mechanikussal. Mivel ez a szerződés nem jött létre Stájerországba utazott, mert ott a cséplőgépek építésének nagy hagyománya volt. Kalsdorfban „egy nagyon szép skót cséplőgépet’ látott, amelynek kettős cséplőszekrénye és motollája volt, csépelt és tisztított, a szalmát megkímélte (unverletzt zurück gibt) s így az zsúpként is felhasználható maradt. A gépet a Mura mellé épített malomban - egy felülcsapott vízikerék hajtotta. Látott négy ökörrel hajtott skót gépet is, amely naponta 50 bécsi mérőt csépelt (kb. 2400 kg szem búzából). Felső- Stájerországban Tragössben több, kisebb teljesítményű gépet tanulmányozott, amelyek jó termés esetén kb. 1400 kg gabonát csépeltek naponta. Ezeket a gépeket többnyire víz hajtotta, csupán kettőt látott szélhajtással (23. ábra). Az itt szerzett tapasztalatok alapján építette magyaratádi gépét. Az első gépet az ács több mint két hónapig készítette (1838-ban). A járgányos stabil gépet 2 ló működtette s naponta kb. 1000-1200 kg búzát csépelt. A nagyobb teljesítmény érdekében s a jobb tisztítás miatt Hummelauer számos módosítást hajtott végre a gépen, igy a végső, 4 lovas cséplőgép naponta kb. 4200 kg búzát csépelt (24. ábra: Magyaratádi cséplőgép, 1839). A nyomtatással szembeni teljesítménynövekedés - ha hasonló számú lóval és emberrel számolunk - mintegy 80-90%-os. A szinte teljesen fából épített cséplőgép két főegységből állt. A baloldali járgányból s a jobboldali cséplőből. 52
