Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
5. A növénytermesztés gépesítése - 5.5. Az öntözés gépesítése
Király István Szabolcs 27. táblázat: Az öntözéshez szükséges víz mennyisége és idénynormája Növénycsoport Idérn forrna Öntözési nor- ma mm Öntözések száma mm m Kertészeti növények 240 1400 30 8 Évelő szántóföldi takarmányok, mesterséges rétek 180 1000 45 4 Szántóföldi kapások, egyéves takar mányok 140 800 45 4 Természetes legelők és rétek 180 1000 45 4 Másodvetések, egyéb növények 90 600 2 Forrás: MM 1962/29. 16. old. felszerelések Gyárától és részben a Ganz-MÁVAG-tól a hordozható öntözőgépek gyártásait. Az addig gyártott TLM-2500-es és TL-400-as típusok helyett a gazdaságosabb MA jelűeket gyártják Miskolcon. A MA90; 120; 200-asok kerékre szereltek és vontathatok, a nagyobb teljesítményűek - a MA 240-es MA 350-esek csúszó-talpon mozgathatók. A gyár a már kifutott és az új típusokhoz is gyárt alkatrészeket. A szivattyúk itt készülnek, a motorok Csepelen és a két részegységet is Miskolcon szerelik egy aggre- gáttá. Az öntözéshez nélkülözhetetlen csöveket Csepelen és Szekszárdon gyártják, a szórófejek egy részét is ez utóbbi városban. (Az egyes részek az Agroker telepein „találkoznak” ahol a megrendelő együtt viheti azokat a felhasználás helyére.)225 A növekvő igények az öntözőberendezések korszerűsítésére is felhívta a figyelmet, amelynek középpontjába az esőztető berendezések kerültek. E fejlesztések a hordozható berendezések súlycsökkentésére (acélcső, alumíniumcső, műanyagcsövek, műszáltömlők) továbbá az öntözés automatizálására irányultak. 1967-től már a hazai gyártású alumínium, majd 1969-től az ütésálló műanyagcsövek is használatba kerültek, az új műanyag szórófej nagyobb üzembiztonságot és élettartamot jelentett. Az öntözés automatizálása (pl. motorvédő automaták, magasnyomású szivattyúk automatikus vezérlése a vízfelhasználás függvényében pl. a felszín alatti gerincvezetékeknél, vagy az öntözött talaj nedvességtartalmától függően) a berendezések védelmében és az optimális vízfelhasználáson túl a munkaerő csökkentését is célozta.226 Az öntözés gépesítésének intenzívebb fejlesztését, korszerűsítését nemcsak a fogyatkozó kézi erő és az egyre gyakoribbnak tűnő aszályos időjárás sürgette, hanem a 70-es évek elejétől kibontakozó zártrendszerű termesztéstechnológiák magasabb hozamának biztosítása is indokolta. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet - mint annyiszor - e területen is úttörő szerepet vállalt a nagyteljesítményű, gépi áttelepítésű esőztető berendezések importjával, azok 1970/71-es üzemszerű vizsgálatával. Nemcsak a hagyományosan, kézi munkaerőre épített telepítés drága, de egyre drágább lett az öntözővíz is. Ennek takarékos, de hatékony felhasználása is fontos cél lett. A különféle, időnként szellemes megoldású berendezések a technológia (és a norma) által megkívánt ütemű áttelepítéseket segítik. A több országból (pl. NSZK, USA, Anglia) származó, hazánkban az 1970-es évek elején bemutatott szerkezeteket az áttelepítés módja, a mozgásrendszerük alapján, az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 252
