Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
3. A szántóföldi növénytermesztés fő folyamatainak gépesítése a fejlett országokban és hazánkban (munkagépek) - 3.4. A cséplés
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE július 9-11-én került sor Vácrátóton. A vontatott arató-cséplő felépítésére hasonló a Mc Cormick és Massey-Harris típusokhoz. A jelentős kínálat ellenére a már elemzett okok miatt hazánkban az arató-cséplő gép nem tudott elterjedni. Erre az 1950-es évek után került sor a magyar (AC-ACD, Balaton), illetve a szovjet kombájnok (SZK) részvételével. 3.4. A cséplés A gabonatermesztés elsődlegessége, a megtermelt gabona gyors és piacképes értékesítése döntő mértékben befolyásolta a cséplés technikai korszerűsítését. A robot megszüntetése, a munkáskéz hiánya is elsősorban a szántóföldi termelés legmunkaigényesebb műveletéhez az aratáshoz és a csépléshez szükséges gépi erő biztosítását igényelte.123 Míg az aratás gépesítettsége - a már említett okok miatt - jelentéktelen volt, a cséplés a legjobban gépesített munkafolyamat lett. Ez a hagyományos szemnyeréssel szembeni termelékenységének s az alacsony fajlagos költségének köszönhette. A kézzel és nyomtatással való cséplés több hónapra is elhúzódott, jó termés esetén előfordult, hogy egyszerre két év termését is csépelték.124 Az ellentmondásosan fejlődő hazai mezőgazdaságra jellemző, hogy a 20. század elejéig szinte valamennyi cséplési módot megtaláljuk: az alkalmazott erőforrástól függően:- emberi: cséppel, kézzel hajtott cséplővel (általában szeges cséplővel),- állati: nyomtatás (lóval vagy ökörrel, különféle ágyások kialakításával, változó hajtótechnikával),125- természeti energiával (szél-, vízmeghajtással),-járgányos cséplés: 1-4 ló alkalmazásával a meghajtástól függően: alsó, felső (kezdeti megoldás); a járgánytól függően: stabil (fafogazással) mobil (vasöntvény, különféle meghajtással),- gépi cséplés: gőzgéppel, belsőégésű motorral, villamos motorral, (Vö. 20. ábra)- alkalmazott cséplőgép: egyszerű (csak csépel) összetett (egyszeres illetve többszörös tisztítással, osztályozóval, zsákolóval),- illetve egyéb kiegészítő berendezésekkel ellátva: polyvaelfúvó, szalmafelhordó, szecskázó, önetető, bálázó).126 A kézi cséplés cséphadaróval szérűn, szabadban vagy fedett szín alatt döngölt agyagon, vagy vastag tölgyfapadlón történt. A fedett cséplőpajtákat sok helyen úgy építették, hogy abban nyomtatni is lehetett.127 A kézzel való szemnyerés igen fáradságos, nehéz munka volt, a szemveszteség is jelentős. A kézi cséplés teljesítményét gabonafajtától függően 80-50 kg/nap értékkel számíthatjuk.128 A nagyobb gazdaságokban ún. vándor cséplőban-dák vállalták a munkát gondos felügyelet mellett.129 Erre nagy szükség volt, mert a lopás sok helyen előfordult. A kézi cséplés költsége változó volt. Végh János szerint a kézi cséplés (illetve nyomtatás) része búzából 9-ed, rozsból 11-ed, árpából 8-ad, zabból szintén 8-ad rész. A magyaróvári tangazdaságban 1 pozsonyi mérő (pm: 62,5 liter) búza kézi cséplése 0,30 Ft-ba, az árpáé 0,155 Ft-ba került. (Ugyanitt a Garrett-féle mobil járgányos cséplőgéppel I pm búza csépléséért 0,17 Ft-ot, az árpáért 0,12 Ft-ot kellett fizetni.)130 Ebben az időben 1 pm búza 4,24 Ft-ba, a rozs 3,0, az árpa 2,24, a zab 1,36 Ft-ba került. A kézi cséplés (és a nyomtatás) főleg az alacsony termelékenység miatt drágább volt az összes többi cséplési módnál. 47
