Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Nagy Balázs - Tóth Zsolt: 16. századi pénzlelet Pécsről
16. SZÁZADI PÉNZLELET PÉCSRŐL 253 Darab / 6t 30 28 Dénárok Garasok Tallérok 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 o U *|* ss 1» *!» •[• •!« «! 1528 1530 1532 1534 1536 1538 1540 1542 1544 1546 1548 1550 1552 1554 1556 1558 1560 Időskála 4. kép: A pénzlelet összetétele pénznemekre bontva, év/darabszám szerint4 A Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség pénzei A magyar pénzek kizárólag dénárokból állnak.5 E veretek I. Ferdinánd király (1526-1564) körmöcbányai, nagyszebeni és nagybányai, valamint II. János király (1540-1570) pénzkibocsátásából valók. Dénár db % 1. Ferdinánd 362 99,72 II. János 1 0,27 Összesen 363 97,84 7. táblázat: A magyar veretek címlet és kibocsátó szerinti megoszlása Garas Tallér db % db % III. Frigyes 2 0,52 V. Károly 5 1,3 1. Ferdinánd 1 0,26 Összesen 2 0,52 6 1,57 2. táblázat: A külföldi veretek címlet és kibocsátó szerinti megoszlása A lelet legnagyobb részét I. Ferdinánd által kibocsátott ezüst dénárok teszik ki. A dénárok legnagyobb része, 369 darab K-B verdejegyű (Körmöcbánya), a MÉ 745.a; C3-40; H-935 számú típust képviselik. Ezeken kívül találunk még 2 darab 1552-es H-P (Nagyszeben: 5. kép 2013.315.978.200.), 1 darab 1555 N-C (Nagybánya: 5. kép 2013.315.978.264.), és 1 darab 1557 N-P (Nagybánya: 5. kép 2013.315.978.295.) verdejegyűt is. A legkorábbi dénár 1528-ból (1 darab), a legkésőbbiek 1560-ból (2 darab) származnak.6 Külföldi pénzek A külföldi pénzeket 6 darab tallér és 2 darab garas képviseli.7 A leletben levő tallérokat évszám szerint a következő városok pénzverdéi bocsátották ki: Tirol (1521-1564), Kaufbeuren (1543), Kempten (1544), Ulm (1546, 1547) és Regensburg (1548) (5. kép 2013.315.978.366, 367., 368., 369., 370., 371.). A garasok Freiburg és Annaberg (1486-1547) (5. kép 2013.315.978.364., 365.) verdéiből származnak. 4 Az évszám nélküli pénzeket a kibocsátási időt alapul véve, átlagolva ábrázoltuk a diagramon. 5 A vizsgált korszakból származó dénárok váltópénzként funkcionáltak, az akkori pénzláb szerint a második legkisebb egységet jelentették. A kora újkori pénznemekről Huszár Lajos és Gyöngyössy Márton munkájából részletesebben is tájékozódhatunk (tallér, garas, dénár, obolus). Lásd: Huszár 1975.; Gyöngyössy 2010. 20. 6 A pénzlelet összetételének időbeli megoszlását a későbbiekben egy egységként fogjuk vizsgálni. 7 A pénzleletben levő nagyméretű ezüstpénzek (tallér, garas) kivétel nélkül külföldről származnak, pénzforgalomba kerülésüket a nyugati irányú kereskedelem megléte eredményezte.
