Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Jankovics Norbert - Koppány András: A boldogkői vár újabb kutatásának eredményei
A BOLDOGKŐI VÁR ÚJABB KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI 145 Az északi falrész szélein kitisztított, a fal magjába mélyített szimmetrikus helyzetű lyukak az egykori kapuszárnyak tokját fogadhatták be. A két lyuk között természetesen kialakult vízfolyás sekély árka látszott - hasonló megfigyelhető a vár álló kaputornyának középtengelyében is amely az egykori bejárat tengelyét jelezheti. A kapu tehát az északi oldalon nyílt, de nem a mai terasz területére felvezető út tengelyében, hanem attól több méterrel keletre. A négyzetes bejárati építményhez kelet felől egy kisméretű, részben a sziklába vájt helyiség csatlakozott, amelynek északkeleti sarkában részben szintén a sziklába mélyített fűtőberendezés nyomai voltak. Az említett ferde bevésés ennek vonalában fél nyeregtető és/vagy a palánkra vezető lépcső lenyomataként értelmezhető. A feltárás során sikerült megfigyelnünk az egykori palánk alapárkának és a kő kapuépítménynek a viszonyát is. A palánk ezek alapján északi irányból meredeken lejtve közvetlenül kapcsolódott a kapu északkeleti sarkához, és délen a délnyugati sarok mellett folytatódott tovább. Egyértelműen látszott, hogy a palánk alapárkát a kapu felépítése előtt vésték ki a sziklából, a kaput ezt követően, részben a már elkészült árokba építették bele. Lehet, hogy az időbeli különbség csupán a munkanemek - a palánk ács, a fal kőművesmunka - egymást követő sorrendjét tükrözi, de az is elképzelhető, hogy az általunk feltárt kapu nem azonos az inventáriumokban említett épülettel. A palánk itt 1682-ben ugyanis olyan rossz állapotú volt, hogy az összeíró véleménye szerint hamarosan újjá kell építeni. Lehetséges, hogy a palánk megújítása együtt járt a kapu újjáépítésével. A válasz nem dönthető el, mert a terület különféle közművekkel olyannyira bolygatott volt, hogy a legalsó rétegek kivételével, amelyek leletanyagot nem tartalmaztak, a feltárás során csak legújabb kori feltöltést távolítottunk el. A modern feltöltés kevés 16-17. századi leletanyagot tartalmazott, köztük azonban számos pénzt és kis fémlemezt találtunk. Az előbbiek meghatározására sajnos azóta nem volt mód, de erős a gyanú, hogy hamisítványokról van szó. K. Végh Katalin vetette fel elsőként, hogy a felsővárban talált fémolvasztó kemence összefüggésben lehet a Boldogkőn a 16. század végén birtokos Bebek család pénzhamisító tevékenységével. Bebek Ferenc és testvére Imre Krasznahorkán, illetve Csorbakő várában veretett hamis pénzt az 1540-es, 50- es években, akkor amikor Ferenc fia, György Boldogkőt is bírja. Az előkerült szórvány leletek anyagvizsgálata feltétlenül érdekes volna, főként azért, mert számos fémlemez darabka is napvilágra került kör alakú kivágások nyomaival. A pénzek restaurálása, majd meghatározása a datálás kérdését minden esetre tisztázhatja.23 Visszatérve az inventárium szövegéhez, az abban leírtak nem teljesen felelnek meg a feltárások eredményeinek. Hiszen „Vagyon a várnak külső kapuja rostélyos fákból építette, fenyő deszkával megdeszkázva..A kapuról azt tudjuk, hogy volt olyan állapota, amelyben az alsó szintje biztosan kőből volt. „A kapu mellett vagyon belül egykapus házacska....", amely azonos lehet a háromszögű torony alatt, a sziklanyelvek között feltárt, a meredek sziklafalhoz simuló, kemencés kis területtel. Majd „azon palánkba vagyon két góré, avagy vigyázó bástyácska formára építve", amelyek valamiféle tornyokként értelmezhetők, és talán nem független a 2002-2003-as ásatás falkiszedési árkától és az azt kísérő cölöplyukaktól. A továbbiakat talán könnyebb elhelyezni a felsővár kaputornya alatt: „Ugyanazon kerítésben vagyon kőszikla mellett építtetve egy sövény elfonatott, megtapasztott istálló,...mellette egy kis trabant, vagy béres házikó egy szekérszínnel együtt ugyanazon fedél alatt, itten kősziklából kivágatott kis kenyérsütő kemence, azon szekérszín végében vagyon egy borház, a borház felett való szikla tetején vagyon fából rótt kis bástyácska". Az utóbbi talán a rekonstruált, kiugró sziklagerincen ülő figyelőállással azonosítható. így a borház, a szekérszín, a kis kenyérsütő, a béres házikó és az istálló követik egymást délről észak felé. Ezek közül vélhetően csak az utóbbi önálló épület, a többi egymáshoz kapcsolódik. A palánk mellett állhat „az egyik goré, vagy vigyázóhely alatt vagyon deszkából csinált mészárszék". Elgondolkodtató ugyanakkor az is, hogy a vár látványát uraló, monumentális északkeleti bástyáról, vagy ágyúteraszról nem tesz említést az inventárium. Az alsóvár területén feltárt számos, főként a sziklafelszínbe mélyített jelenségeket, cölöplyukakat, kemencéket, lépcsőket, padkákat, tető és talpgerendák támaszkodási pontjait nem minden esetben lehet világosan értelmezni. Alapvető datálási nehézséget jelent, hogy különböző korú, egymástól teljesen független objektumok egymás mellett kerülnek elő, de a sziklán talált nyomok nem feltétlenül élnek együtt mind. A farkasveremhez kapcsolódó túlfolyós medencerendszer például akár korábbi is lehet, mint az egész alsóvár. Ez a rekonstrukciót és a datálást is megnehezíti (9. kép).24 1682-ben a leíró számára az alsóvár építményei kifejezetten réginek tűntek, állapotuk gyors újjáépítést igényelt volna. A 2002-es ásatás tanúsága szerint ugyanakkor a vár alatti terasz beépítésre a 15. század végéig biztosan nem került sor. Mivel Boldogkő vára a hódoltság idején, leszámítva a 16. század 20-as, 30-as éveit, és az inventárium készítésének korát, amikor a palánk már régen állott, soha nem játszott komolyabb katonai szerepet, csak feltételezhető, hogy a már említett Bebek, vagy az azt követő Serényi birtoklás idején, a 16. század második felében épült ki az alsóvár. Erre sokkal korábban és valamivel később kevesebb az esély.25 23 K. Végh 1966. 148-149. 24 Nováki 1987., Fülöp - Koppány 2007. 7., 10-11., 24-30. képek. 25 K. Végh 1966. 112-119., 149-152., Nováki - Sárközy - Feld 2007. 20-23., Gál-Mlakár 2008.
