Varga Éva: Sors és sanzon. Rácz Vali emlékeiből (Kaposvár, 2012)
Gyors, felfelé ívelő karrier: a Terézkörúti Színpad, a Hangli és a film
„Azok a ruhák... napjainkban ismertekről részben már szóltunk. De lássuk a többieket is, akik ugyancsak nagy nevek. Vali nem győzte sorolni. „Hát vegyük előbb az öregeket. Heltai Jenő, Falu Tamás, Ernőd Tamás. Zeneszerzőket is mondok: Hetényi Heidelberg Albert, Reinitz Béla, Szirmai Albert. Maga Lehár Ferenc is beült egyszer a nézőtérre Harsányi Zsolttal és kaptam tőle egy dalt. És Zsolt írt hozzá magyar szöveget. Hívott is ki Becsbe, akart írni egy musical-t, de ebből nem lett semmi, mert a levelei már „geöffnet" érkeztek. Tehát az Anschluss utáni időben volt ez már, 1938/39-ben. Es én nem mentem Bécsbe. Maradtam a Hangliban." De nagyon sok más érték is volt ott a sanzonon kívül. Hogy kik kísérték Rácz Valit például. Bleyer Pál két szezonon keresztül, aztán Vécsey Ernő (1910-1975). De például ott volt Cziffra György (1921-1994). - „Hogy milyen körülmények késztették arra, hogy a Duna-parton hangversenyezzen, én azt nem tudom, de hogy minden este abban a szezonban hangversenyteremmé változott át az egész Hangli, az egészen bizonyos. A Hangli-kioszkhoz fogható helyet sehol, semmiféle tájon nem láttam még". A festőién szép panorámájú, kellemes hely, amelynek 1944-ig Rácz Vali a sztárja volt, bizonyos értelemben az ő birodalma, színháza is volt. Rácz Vali neve ekkorra már fogalom. Pusztaszeri László szavaival: Rácz Vali a Karády előtti Pest egyik nevezetessége volt. Sztárgázsival dolgozott, keresete körülbelül háromszorosa volt annak, mint amit egy vezető színész a Nemzeti Színházban kapott. A pénzből futotta a ruhákra, a szerzőknek is juttatott, szüleivel pedig Budán villaépítésbe fogott. Egy szó, mint száz: Rácz Vali sztár volt és sztárként is élt. Rengeteget dolgozott. Teljes szezonon át, szeptembertől májusig - kivéve a szentestét és a nagypénteket - minden nap fellépett a Hangliban. Eszak-Erdély Rácz Valinak dedikált portré Lehár Ferenctől (1939)
