Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Aradi Csilla: Újabb adalékok az ún. „corona latina” datálásának problematikájához
218 ARADI CSILLA Az állami jelvények és a korona mai formájának kialakulása Magyarországon a királyság állami jelvényeinek megjelenése nem tehető a 12. század elé, ekkortól jelenik meg az állami címerhasználatban előbb a kettős kereszt, majd Imre uralkodásától fogva a vágott címerpajzs. Úgy tűnik, hogy ekkortól datálható a Gizella királyné által adományozott miseruha koronázási palást szerepe és jelenik meg a jogar is. A 12. században egy megkülönböztetett szerepű koronáról már maradtak fenn írott források, amit alátámaszt II. Andrásnak az osztrák herceg irányába tett háborús fenyegetőzése, amit a gyermek III. László és anyja által az országból kivitt korona visszaszerzése érdekében tett. A korona őrzésére már III. Ince pápa 1198-ban kelt oklevele is rávilágít, amikor a fehérvári őrkanonok tisztjeként említi királyok koronájának őrzését.61 Hasonlóan a királyi korona őrzési helyeként szerepel Székesfehérvár Mihály konstantinápolyi pátriárka Mánuelt dicsőítő beszédében (1165-7). „ A te jogarod alatt vétessen jegyzékbe Paionia koronás temploma a körülötte levő székvárossal, hogy a paion uralkodók királyi koronája a te hatalmasságodnak legyen függvénye.”62 A korona a 1256-ban már megkapja a szent jelzőt, 1292-re pedig kialakul az az elképzelés, hogy Szt. István koronája volt,63 ami nem véletlen, ha belegondolunk III. András legitimációs problémájára, aki ily módon is ki akarta hangsúlyozni az Árpád-házhoz való tartozását. III. Béla, mint a császári méltóság várományosa és a császár lányának, Máriának jegyese fiatalkorát Mánuel udvarában töltötte, ahol a számára kreált despotesi címmel is felruházták. Bár a frigy nem jött létre és Mánuelnek saját utódja született,64 a jó kapcsolat a császár és Béla/Alexios között fennmaradt, loannes Kinnamos történetíró művében így emlékezik meg Béla magyar királlyá történő meghívásáról „Mialatt itt tartózkodott (t.i. Mánuel Sardikéban volt) a hunok követeket küldve azt kérték, hogy küldje el nekik Bélát királyul, mivel István halála után a jog rendje őt választja. Béla előbb a császár vejének volt kijelölve, mint ezt már mondtam, de mivel a rokonsági törvény ennek útjába állt, az augusta nővérét vette feleségül. így kaisarnak kiáltatott ki, s méltóság tekintetében az akkori bizánci nagyok közt kiváló helyet foglalt el. A császár őt király- lyá nyilvánítva, feleségével együtt a hun földre küldte, miután Béla esküvel kijelentette, hogy minden időben azt teszi a mi a császárnak és a rómaiaknak előnyös. A császár megbízásából, hogy méltóságába beiktassák, elkísérte őt loannes protosebastios és más hí61 Tóth-Szelényi 1999. 13-14. Ekkor a korona már kiemelt szerepet látott el, mivel a „diadema regiumtól" függött a nemzet méltósága. Deér 2005. 174. 62 Moravcsik 1988. 155. Érdemes megjegyezni, hogy ez a passzus a királyság alárendeléséről, és nem konkrét koronáról szól. 63 Zsoldos 2000 (História) 1240-ben egy francia szerzetes arról számol be, hogy a magyar királyokat Szt. István trónjára ültetik és felszerelésével díszítik királlyá szenteléskor. 64 A Bélának tett eskü átruházása 1171-ben történt a Blachernai templomban és 1172-ben a császár már uralkodótársának nyilvánította a fiat. Moravcsik 1988. 292. rességek.”65 Egy 13. század elejéből származó forrás szerint „Mánuel...elküldi Alexiost fényes kísérettel és teljes uralkodói felszereléssel, hogy átvegye a paion uralmat, és uralkodjék honfitársai felett.”66 Bár a forrás kétségkívül a császári udvar érdekeinek szellemében íródott, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy Bélát bizánci kísérettel láttákéi. Arra, hogy Bélát egykori bizánci ambíciói uralkodása végéig nem hagyták nyugodni, jó példa özvegysége idején, 1185-ben tett kísérlete, amikor Theodora Komnenével, Mánuel császár rokonával tervezett házasságát próbálja előmozdítani. 1185-re már meghalt Mánuel és fia II. Alexios Komnenost pedig megölette Andronikos, így a koronázásakor tett ígéret elévült. A frigyből végül nem lett semmi, mivel a zsarnok Andronikos Komnenos Theodorát korábban, férje halála után, kolostorba kényszerítette (megnyí- ratott). Tanúságos, hogy 12. század második felében, Theodoras Balsamon által írt kommentár alapján, más előkelő nőknél az apácasorsba kényszerítést annulál- ni lehetett.67 68 Feltehetően a magyar származású császártól való félelem lehetett a fő ok, amiért Theodora a feloldást nem kaphatta meg. A zárt császári korona kialakulásának pontos dátumát Anna Comnena, apja (Alexios I., +1118) emlékére írott művéből ismerjük. „A császári diadem vagy tiara egy félgömb alakú, fejre simuló sapkára hasonlított, amelyet igazgyöngyökkel és drágakövekkel sűrűn beborítottak, némelyiket rögzítették, némelyik pedig lelógott és a homlok mellett két oldalt igazgyöngyből és drágakőből két hajtóka csüngött egészen az orcákig.” 68 A zárt korona - az ábrázolások alapján - ettől kezdve végig használatban maradt, nem csoda tehát, hogy azokban a királyságokban, ahol erős bizánci hatással számolhatunk, vagy a császári trón megszerzésének törekvése felsejlik, szintén elterjedt. Ilyen például Szicília, ahol Aragóniái Konstancia kamelaukionján kívül, a Palermói székesegyházban Szicíliai Konstancia (1154-1198) és fia, II. Frigyes császár (1194-1250) porfír szarkofágján található ábrázolás is tanúskodik. (29. ábra) A két szarkofágot, melyek eredetileg a Cefalúi bazilikában álltak, 1145-ben, mint II. Roger szicíliai király adományát említik, melybe végakarata szerint temetkezni kívánt. Az üresen maradt szarkofágokat II. Frigyes 1215 körül Palermóba viteti, és szüleit helyezi el bennük. Úgy tűnik, hogy a szarkofágokat ekkor felcserélik, mivel VI. Henrik szarkofágja női koronával (+1197) Konstancia szarkofágja pedig zárt koronával van díszítve.69 A zárt korona Szicíliai elterjedésére utal az is, hogy II. Vilmost, a Monrealei kated- rális kerengőjében, mint adományozót így ábrázolták. 65 Moravcsik 1988. 246. III. István 1172. március 4.-én halt meg, Bélát 1173. január 13.-án koronázták magyar királlyá. 66 Niketas Choniates történeti munkája, Moravcsik 1988. 293. 67 Moravcsik 1988. 256. 68 Anna Comnena: The Alexiad translated: Elisabeth A.S. Dawes, Cambridge Ontario 2000. 56. http://www.yorku.ca/inpar/alexiad_ dawes.pdf 69 Varga 1994. 9. Deér szerint a Cefalúi szarkofágok II. Frigyes és VI. Henrik szarkofágjai voltak.
