Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)
Szinetár Csaba és Keresztes Balázs: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület pókfaunisztikai (Araneae) vizsgálatának eredményei - The results of the investigation of the spider fauna (Araneae) of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area
64 NATURA SOMOGYIENSIS biztonsággal determinálhatok, így ezeket is tartalmazza az alábbiakban közölt faunalista (Araneus quadratus, Argiope bruennichi, Zilla diodiá). A Cheiracanthium genus esetében csak fiatal példányok kerültek elő, a listába a genust felvettük {Cheiracanthium spp.). A többi taxon esetében legalább az egyik nemből volt aduit példány a gyűjtésekben. A viszonylag kis egyedszámú mintavétel ellenére kifejezetten fajgazdagnak tekinthető a gyűjtés, tekintettel arra, hogy az 1281 példány 152 pókfajt képvisel. A növényzeti, valamint egyelő gyűjtések során csak az aduit példányok kerültek befogásra, így jelentősen csökkenthető volt a begyűjtött egyedszám. Az üzemeltetett talajcsapdák számát is igyekeztünk élőhelyenként minimalizálni, a területek kis kiterjedésére való tekintettel. A hátrányi Puszta Természetvédelmi Területéről kimutatott pókfajok és jellemzésük Torzpókfélék Atypidae Atypus affinis Eichwald, 1830 Egy hím példánya került elő a tölgyes talajcsapdázása során. Szórványos elterjedésű, tárnázó életmódú, védett hazai fajunk. Álkaszáspókok Pholcidae Hoplophotcus forskali Thorell, 1871 A Tetves-patak hídja alatt egy éléssel gyűjtött faj. Előkerülése az épített környezetnek köszönhető. Hazánkban elsődlegesen épületszinantróp faj. Fojtópókok Dysderidae Dysdera ninnii Canestrini, 1868 Szórványos hazai előfordulású, erdőlakó faj. Száraz talajú elegyes erdőben kerültek példányai talajcsapdába (6 példány). Harpactea rubicunda (CL. Koch, 1838) Egyike a leggyakoribb hazai erdei talajlakó pókjainknak. Ültetett fenyvesben és a fiatal tölgyesben gyűjtötte talajcsapda (7 példány). Derespókok Uloboridae Uloborus walckenaerius (Latreille, 1806) A száraz homoki gyepek tipikus kísérő faja. Fűhálózással és egyeléssel gyűjthető. Ivarérett példányai mindkét nemből előkerültek. Hazánkban a Duna-Tisza közén a leggyakoribb, de a Dunántúl déli részein, így például a Barcsi Tájvédelmi Körzet területén, valamint kisebb egyedszámban a Belső-Somogyra jellemző homoki gyepekben is ismert, pl. Boronka-melléki TK (SZINETÁR, 1991). Jelenléte egyértelműen utal e délebbi homoki területekkel szoros kapcsolatot mutató faunára (4 példány). Törpepókok Theridiidae Achaearanea tepidariorum (CL. Koch, 1841) A Tetves-patak hídja alatt egyeléssel gyűjtöttük egy példányát (számos további megfigyelése). Előkerülése az épített környezetnek köszönhető. Hazánkban elsődlegesen épületszinantróp faj. Crustulina guttata (Wider, 1834) Változatos, többnyire napos és száraz füves élőhelyekre jellemző faj. Egyelő gyűjtéssel került elő egy hím példánya gyepből. Enoplognatha ovata (Clerck, 1757) Enoplognatha latimana Hippa & Oksala, 1982 Mindkét Enoplognatha faj általánosan elterjedt hazánkban. Élőhely választásuk eltérő. Az E. ovata a nedvesebb, míg az E. latimana a szárazabb területeket preferálja. A látrányi terület ismert természetföldrajzi adottságai alapján várható volt, hogy mindkét faj előkerül a területről. (Hasonló együttes előfordulást tapasztaltunk a Barcsi Tájvédelmi Körzetben is (SZINETÁR 1998). Növényzeti hálózassál gyűjthetők. Mindkét fajból 4 példány került elő. Episinus angulatus (Blackwall, 1836) Gyep- és cserjeszintben elterjedt hazai faj. Fűhálózással került elő. Euryopis flavomaculata (CL. Koch, 1836) Gyakori talajlakó faj. Füves (legelő) és részlegesen árnyékolt területek (égeres, füzes) talajcsapdáiban fordult elő. Nyílt füves élőhelyek talajlakó pókja. Egy példánya a terület északi részén lévő láprét talaj csapdájából került elő.
