Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XXIII. Jókai

XXIII. JÓKAI MÓR

279

gedről július 31-én vagy augusztus 1-én együtt távoztam el Szemerével s vele mentem a Vácról Losoncon, Miskolcon, Tokajon, Debrecenen át visszavonuló Görgei Táborába. Velünk volt-e a korona, nem tudom, de azt hiszem, hogy igen. (Emlékeimből.) Tudjuk a történelemből, hogy a török hódoltság idején Vác az ozmán birodalom végvára volt, többször keresztény kézre is került és így gyakorta volt hadiesemények színhelye. Ezeket a történeti tényeket a korfestő írónak nem lehetett hallgatással mellőzni.

A Frater György című regényben két ízben van szó Vác várának ostromáról. Egyszer Fels Lénárd és Perényi támadják az özvegy királynét és csecsemőjét. Elfoglalják könnyű szerrel Visegrádot, Vácot, Pestet, Székesfehérvárt, Budát. Mikor pedig Fels Lénárd elvonult Pest alól, Török Bálint kísérli meg a várakat visszafoglalni. Vácot hamar el is foglalták.

Az utolsó budai basa című elbeszélésében, (Novellák) mikor az ál Ihánzáde török jövendő-mondó (valójában Tüzes Gábor piarista szerzetes) fölsorolja a török fegyvereket ért veszteségeket, ezeket mondja :

— Elveszett Érsekújvár, Esztergom ... elvették tőlünk Vácot.. .

A Törökvilág Magyarországon című történeti regényében két ízben emliti Vác nevét. Mikor leírja, hogy miként gyülekeztek a szentgotthárdi csata előtt Pest alá a török hadak, azt mondja, hogy atatár khán rendezetlen csordáit, mik mehettek negyvenezer főre, felterelték Vác környékére, majd mikor Feriz bég a menekülő Ghyka hercegi pár futását előkészíti, ezt az utasítást adja nekik :

— A túlparton két gyorsfutó paripával vár rátok egy rabszolgám, említsétek nevemet és át fogja adni a vezetéket. A váci partok előtt egy másik szolgámat fogjátok találni friss vezetékkel, váltsátok fel a lovakat s azután el Nógrád felé. Onnan könnyű lesz Lengyelországba futni. Mátyás király fája című elbeszélésében (Decameron