Tragor Ignác (szerk.): Vác az irodalomban - Váci könyvek 15. (Vác, 1925)

XXIII. Jókai

XXIII. JÓKAI MÓR

273

Natália hozományát a püspök neki adta át, hogy valami okosat tegyen vele. Százezer forint volt és csupa merő magyar bankóbul állt. Tihamér fruktifikálni szerette volna, de Negrotin kijelentette, hogy ő már Tózsóval konvertálta:

— Papirosból fává fordítottuk.

— Mi az Isten csudája ez?

— Hát, tudod, most itt Vác alatt van megrekedve az egész felvidéki tutajozás. Az orosz fővezér lefoglalt minden tutajt s azokból hidat veretett a Dunán. Azt nem szabad megbolygatni, amíg Paskievics engedelmet nem ád rá. A tutajokról minden épületfát kiraktak a kereskedői telepekre. Hát most mi a Tózsó barátunkkal összevásároltuk a hidat, meg a többi tutajt és valamennyi épületfát a raktárokon.

— Megvesztetek ?

— Dehogy, öcsém. Ez a legbiztosabb üzlet a világon. Budapesten kétszáz palota, középület, maga a királyi vár, romban fekszik ; azokat rövid időn föl fogják építeni; az épületfa ára magasra szökik fel; mi még nyereséggel kerülünk elő s megszabadultunk a magyar bankóinktól.

Mikor kalandos utakon végre Komáromba jutottak, ott találták a túrái püspök praelatusát, aki Negrotinnak szemrehányást tett, amiért azt hiresztelte felőle, hogy elsinkofálta Natália hozományát.

— Honnan vetted ezt ?

— Nyomtatva van. Itt nálam Haynau körözvénye, amiben elfogatásomat elrendeli, mint aki a püspök pénzét elraboltam, ami elkobozás alá esik, mint rebellis vagyona. Te is értesültél erről, mikor Vácra eljutottatok. Ekkor aztán kirukkoltál vele, hogy a püspök pénzét nem én vittem el magammal.

Ilyen szemrehányó elismerés volt ebben a szavaiban is: elővetted a magyar bankjegy csomagot, amiről sejtelmed volt, hogy félév múlva pozdorja lesz belőle s felvásároltad rajta a váci épületfa kész-18