Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
CIPÓ—CÍMBE. 85 váci prímásokat sorolja fel: Bumi, Csámpa Ferenc, Csicsó Ferenc, Bodor Antal és Pozsár Mihály. A híres Radits Mihályról pedig azt állítja, hogy Vácon született. (Vác város tört. IX. 460.) Váci cipó. A múlt században csak olyan híres volt országszerte, — de különösen Pesten — mint manapság a soroksári vagy raonori. Barsi József „Utazás ismeretlen állomás felé“ című fogsági naplójában említi, hogy 1849. októberében a nagyváradiak külön szobában laktak, együtt étkeztek, együtt hozattak, nem tudom már bizonyosan, váci, vagy soroksári kenyeret. (Olcsó könyvtár 725. sz. 197 lap.) Ágai Adolf, az első valóságos magyar bohém, Bernát Gazsi alakját rajzolva, leírja, hogy lebegett a füstölt kolbászok koszorúi között egy-egy sonka, a fehérpecsenye pedig a megypirosan dagadó voaci cipó fosdó belén pihent. (Alakok és típusok, Utazás Pestről—Budapestre 342.) A váci kenyérsütőasszonyok ismert alakjai voltak a régi Pestnek. Szemlér Mihály le is rajzolta őket. A váci nők elnevezése alatt hozta az akkori idők előkelő képes lapja, az Ország Tükre 1865. évi 14. számában. (A kenyeres asszonyok csolnakon ülnek a Lánchíd előtt.) A váci cipósütő asszonyok alakja ma már idehaza is eltűnt vásárainkról. Mikor a háború elején megszabták a kenyér legmagasabb árát, nem hoztak többé piacra. Kerek, magasra kelt nullás búzalisztből készült kenyér volt a váci cipó, melyet kizárólag kisváci asszonyok, jórészt molnárok feleségei, sütöttek és hoztak forgalomba. Váci cipő. Széles körben tette ismertté városunk nevét a váci cipő, mely közel két évtizeden át országszerte keresett iparcikk volt. A kitűnő cipőket a Kobrak-cipőgyár készítette. Gyártmányainak egy részét Kínába és Japánországba szállította s fölvette a versenyt az angol és német cipőkkel. A gyár 1899-ben szerezte meg avasúti állomás közelében fekvő telket. Mielőtt — az 1906-ban épült — váci gyárában megkezdte volna működését, Budapestan a Lehelutcában volt a telepe, melyen 150 emberrel dolgozott. A kézi üzemet itt alakította át saját fejlesztővel berendezett villanyos üzemre és itt készítette a Godjear-féle amerikai rendszerű gépi rámán varrott közkedveltségű cipőket. A nagy jövőt ígérő gyári vállalatot egyik igazgatójának tőzsdejátéka juttatta a csőd szélére. A háború alatt mint honvéd hadikórház támadt fel, hogy aztán mint Rokkant-iskola, majd mint a Hadiárvák m. kir. állami Bőripari-szakiskolája folytassa áldásos működését. Vác címere. Városunk Szűz Máriás címere beszélő történeti emlék. A gyermek Jézust ölében tartó Szűz arra emlékeztet, hogy
