Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
108 Temple János: önarckép (28 éves korában) így került össze Temple Munkácsyval, akinek vendéglátását élvezte és idők folyamán barátja lett. A Párizsban Munkácsy társaságában töltött két esztendő jótékony és termékenyítő hatással volt Templére. Szemhatára szélesbedett, tekintete beljebb hatolt az élet mélységeibe, ráirányult a gyengéd, reszketeg színárnyalatokra, a röpke árnyakra, a mozgé* kony fényekre, az alkotó természet leghalkabb és mégis legfeltűnőbb megnyilatkozásaira. A testi világ lelki titka a Szajna partján tárult föl előtte. Terenc József királynak és Erzsébet királynénak az Osztrák Lloyd megbízásából festett arcképein már meglátszik ezeknek az újonnan szerzett jó tulajdonságoknak a hatása. Párizsi tartózkodása alatt festette meg nagy mesterének, Munkácsy Mihályinak, mellképét a Magyar Tud. Akadémia arcképcsarnoka részére. Ugyanekkor egy életnagyságú képet is festett Munkácsyról Vanemacker amerikai műbarát számára. (Ez a Vanemacker Munkácsy világhírű alkotásának, a Krisztus Pilátus előtt című nagy festményének a tulajdonosa.) Ebből az időből való Jókai Mór és Márkus Emília arcképe, továbbá Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok életnagyságú képmása (a művész ajándékából a váci múzeumban) és egy kitűnő önarcképe, félnagyságú olajfestmény Temple Aet. suae XX Vili. 1885. Paris jelzéssel (dr. Tragor Ignác tulajdonában). Ebben az időben festette a Tud. Akadémia dísztermében elhelyezett nagy festményét, mely ezt a címet viseli: Pázmány Péter a nagyszombati egye= temet alapítja.*) Az 1885-iki budapesti or^ szágos kiállításon látható volt Jókai Mór és Márkus Emília arcképe.**) 1885Joől való A városliget padján című feltűnést keltett és gyakran sokszorosított festménye. (Egy leány két lovastiszt közt ül és ernyőjével szívet rajzol a homokba). Látnivaló, hogy Temple ebben az időben nem csúszott még le a hazai talajról és szívesen választotta tárgyait a magyar történelem, népélet és társadalomi-szereplő alakjai köréből. Fraknói Vilmos, az Akadémia főtitkára és Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgat tója készséggel bocsátottak rendelkezésére kultúrpalotáikban megfelelő műtermeket. Temple ezt hálásan fogadta és megelégedéssel dolgozgatott, mígnem olyan sajnálatos esemény történt, mely a főváros elhagyására kényszer rítette. Kicsiny ok nagy következménye volt, hogy Temple Jánost a magyar festőművészet mérhetetlen kárára elveszítettük. *) A Képzőművészeti Tárgymutatóban 70. sz. a. ezen a címen: Pázmány Péter aláírja a tud. egyetem alapító levelét. A 125. lapon a kép is reprodukálva van. A kép tulaj» donosaként dr. Fraknói Vilmos kanonok van feltüntetve. **) Az előbbi 94. sz. a., az utóbbi 101. sz. a. Női arckép megjelöléssel szerepel a Tárgymutatóban, de a 86. lapon reprodukálva van és a művésznő első pillanatra felismerhető.
