Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XVI. Az utolsó félszázad művészei és műgyűjtői
82 gon az első megengedett siketnéma házasság, melynek megengedéséért a magas pártfogók jártak közbe a római pápánál. A lipótvárosi plébánia-templomban ment végbe az egyházi szertartás, október 29-én, szombati napon, Muzsik József és Baudrexler Ferenc tanuk közvetítésével. Az egykorú lapok nem mulasztották el a mennyegző lefolyását leírni. Miután abban az időben Budapesten sem Műcsarnok, sem Képzőművészeti-társulat nem volt, Gyurkovich a maga budai termében festegetett, leginkább arcképeket elefántcsontra s a festészetet iparszerűleg folytatta, hogy családját fenntarthassa, gyermekeit feU nevelhesse. Műtermét elegendően látogatták mindaddig, míg a fényképészet divattá nem vált. Akadtak családos emberek, akik annyi példányban festtették le magukat, ahány tagból állott a családjuk, ezért gyakran fordul elő, hogy képei a régiségkereskedők kirakataiban még ma is láthatók. A nógrádmegyei Szentkút nevű búcsújáróhely sekrestyéjében egy nagyobb fogadalmi kép látható, melyet Kada Mihály székesfővárosi polgármester megrendelésére festett, gyermekének szerencsés megszabadulása emlékére. A festmény azt a jelenetet ábrázolja, midőn egy nekivadult paripa átgázol egy kis gyermeken. A gyermekhez közel egy férfi és egy nő imádkozik térdelő helyzetben, mialatt a gyermek felkelni iparkodik. A jelenet fölött a Boldogságos Szűz a felhők közül tekint alá. 1872 nyarán Jókai Mór is ült a festőnek. A nagy regényíró arcképe egy ideig a József-városi baloldali kör társalgó-termét díszítette, ahonnét a baloldal fúziója után az ablakon át az utcára dobták, de mégis sér-=tétlenül került Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter birtokába. Művei közül felemlítendők a művész feleségének arcképe, özv. Mattyok Bencéné gyermekkori arcképe, a Gindly-család és Fischer bankámé arcképe. Több képet festett még a székesfőváros tanácsnokai s a polgári lövészegylet megbízásából. Budapesten a vakok intézetében is vannak tőle képek, bizonyára igazgatók, vagy ami inkább feltehető, az intézet alapítóinak s jótevőinek arcképei. Cházár András arcképét a negyvenes években festette meg Gyurkovits Károly, ez a kép Ponori Thewrewk Józsefnek: A magyarok születésnapjai című Pozsonyban 1846- ban megjelent könyve címlapja előtt rézmetszetben látható. A váci siketnéma-intézet igazgatói irodájában Cházár András olajfestésű mellképe szintén tőle való. Gyurkovich 1874 április 30-án halt meg Budapesten. Hamvai a kerepesi temetőben nyugszanak.*) Illyés Ágoston grafikus a nyitramegyei Czabaj községben született 1770 május havában (25-én keresztelték). Privigyén lépett a piarista rendbe 1795 október 6-án. 1796 — 97-ben az első grammatikai osztályt tanította Nagykárolyban. 1797-től 1799-ig a váci líceum bölcsészettanhallgatója volt. Zerdahelyi Károly nagyprépost Vácon 1799 augusztus 8-án szentelte pappá. Rendkormánya Vácról Szegedre küldte, ahol mint 'az első piarista rajztanárt, harangzúgás és kürtszóharsogás közt fogadták. A főbíró ünnepiesen iktatta be székébe. De nemsokára hivatalos emberek megvádolták, hogy nem érti a tárgyát. Szegeden 1799-től 1805-ig, majd 1813- tól 1830-ig tanított. Közben Breznóbányán, Tatán, Nyitrán és Rózsahegyen tanított grammatikát és magyart. Csak Szegeden volt mind a két ízben rajztanár és Vácon is, ahol 1831-től 1838-ig működött. Itt egyszersmind a siketnéma-intézet rajztanára is volt. 1839-dől *) Századok 18Г4. 44., Művészei 190?. 206., 1908. 66.
