Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
Mazányi Judit: Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó 1930-as évekbeli dokumentum és annak értelmezése
MAZÁNyi JUDIT Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó, 1930-as évekbeli dokumentum értelmezése A dokumentum az MTA MKI Adattárának 163. fondjában IV/I. számon, Rózsa Miklós anyagában található. Címe a következő: Memorandum a Szentendrei Művésztelep reorganizációja tárgyában. Az írásnak címzettje nincs, datálás nem található rajta. A kézzel írt belejavítások szerint tervezet. Az aláírás helyén a következő áll: művészeti író, a Képzőművészek Új Társasága igazgatója, a Modern Kiállítás-szervező Bizottság művészeti előadója. A szöveg szerzője a kézírás alapján Rózsa Miklós 1 volt, aki kb. 1932 végéig tölti be az aláírásban megjelölt funkciókat. 2 A dokumentum keletkezésének idejét ugyancsak 1932-re tehetjük, ha a Szentendrei Festők Társaságának hét éves múltjára való hivatkozást nem a társaság megalakulásától, hanem az alapítók első szentendrei tartózkodásától, 1926-tól számítjuk. A kemény, elmarasztaló megállapításokat tartalmazó dokumentum más forrásokkal összevetve, elsősorban művészetszociológiai szempontból járulhat hozzá a telep történetének tisztázásához, bár számos vonatkozása további kutatásokat igényel. Ezek közé tartozik, vajon kinek, kiknek szólt a memorandum, és eljutott-e - a most számunkra még anonim - címzetthez. Itt csak egy hozzávetőleges hipotézissel élhetek, mely kijelölheti a kutatás további irányát a kézirat születésének körülményei szempontjából. 1 Rózsa Miklós (Pápa, 1873. március 12.—Bp., 1945. január 9.) író, művészeti író, kritikus. Pályafutását különböző vidéki és budapesti folyóiratoknál (Pesti Napló, Nemzeti Újság, Budapesti Napló) tárcák, novellák megjelentetésével kezdi. 1896-ban Munkácsy titkára Budapesten, 1897-ben megalakítja az Auróra Kört. Színpadi műveit is bemutatják. A Nemzeti Szalon titkára volt négy évig. A Hét segédszerkesztője 1919-ig. 1909-ben megszervezi a Művészház Művészeti Egyesületet. Folyóiratokban rendszeresen publikál képzőművészeti tárgyú cikkeket, főként kritikákat, melyeket gyakran Tövis álnéven szignál. 1914-ben megjelenik vitákat kiváltó könyve, A magyar impresszionista festészet. 1924-ben megszervezi a Képzó'művészek Új Társaságát, amelynek művészeti igazgatója 1932-ig, közben az 1927-ben megjelenő' KUT с képzőművészeti folyóirat szerkesztője. Az 1930-as években az Új Szín és a Magyar Művészet с folyóiratoknak dolgozik. A modern magyar művészet rendíthetetlen harcosa némileg bizonytalan kvalitásérzékkel. 2 Rózsa Miklós 1932. május 20-án kelt levele Márffy Ödönhöz a KUT elnökéhez (MTA MKI Adattár 163. fond). A levélben Rózsa lemond a KUT-ban viselt tisztségeiről. ^188)7
