Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Gaálné Barcs Eszter: Egy elfeledett költő a megye szolatában. Dalmady Győző portréja és irathagyatéka
STUDIA COMITATENSIA 35. - A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE beszédét ezzel fejezte be.51 Az ifjak vezérének és kiváló szónoknak feltüntetett Vezerle közölte az utcán összegyűlt közönséggel a megyei közgyűlés határozatait. Dalmady a politikai imával kapcsolatban állítja, hogy többször is elszavalták, viszont 1861 után már csak az emléke maradt fenn, szövege feledésbe merült.52 A Vármegyei élet 1861-ben címmel fennmaradt forrásban további részleteket olvashatunk az alakuló közgyűlés történéseiről. Pest vármegye irányadó szerepe az októberi diploma kiadását követően is megnyilvánult.53 Dalmady leírásából megismerhetjük az 1860. december 10-i és 11-i közgyűlés menetét, a résztvevőket, és a költő értékelését, személyes meglátását. A megye irányában vállaltan elkötelezett Dalmady többször is hangot adott írásában annak, hogy Pest volt a vezérmegye, a kibontakozás útjának kijelölője, amelyet az ország többi vármegyéi és városai követtek. A közgyűlés megalakulását naplószerűen örökítette meg Dalmady, a szöveget olvasva megelevenednek az események: „Az új vármegyék 1860. december havában tartották meg alakuló közgyűléseiket nagy érdeklődés és hazafias hév közt, a passzív ellenállás szellemétől áthatva. Pest vármegye volt az első ebben is, alakuló közgyűlését 1860. december 10. és 11-én tartva meg. Főispánja a vármegyének, ősidőktől fogva a nádor volt. Helyét most a tiszteletreméltó gróf Károlyi István töltötte be »főispáni helytartó« czímmel. O nyitotta meg a közgyűlést a vármegyeház nagytermében, mely fulladásig megtelt a megye előkelő fiaival, régi híres családok tagjaival, írókkal, művészekkel, tanárokkal, ügyvédekkel, egyetemi ifjakkal és a községek egyszerű képviselőivel. Megnyitó beszéde nevezetes volt. Előadta, hogy a vármegye ideiglenes kormányzatát a jelen válságos időben hazafiúi kötelességének tartotta elfogadni. Elfoglalja helyét, melyen tizenkét gyászos év előtt működött. Akkor, mint most, a 48-ki törvény a jelszava. Most is ezen törvényt tartja nemzeti szabadságunk védpajzsának. Ezt követve Isten segélyével czélunkat elérjük, mely a biztosított alkotmányosság. Feladata a törvényt és az egyesült vármegye többségének törvényesen nyilvánuló akaratát kimondani és teljesíteni. Az esküt, melyet tizenkét évvel ezelőtt letett, ezennel ünnepélyesen megújítja. Új esküt tehát nem tesz. így beszélt akkor egy főispán, ki régi törvények szerint a vármegye feje és kormányzója s mint ilyen a vármegyei közigazgatási vezetője, a törvények és a törvényes királyi 51 Ma Városháza utca. 52MNL PML IV.475.a-7. Politikai „Miatyánk“ 1860-ban: 7; Dalmady 1936: 39. 53 A vezérvármegye irányadó tevékenységéről: Szabad 1967: 188-190. 54Battha Sámuel Pest megye kormánybiztosa volt a szabadságharc idején, 1849-ben. 5sNógrád megyében Arany Jánost tiszteletbeli főjegyzővé is választották. Szabad 1967:182. 56MNL PML IV.475.a-7. Vármegyei élet 1861-ben: 4-6; Dalmady 1936: 43-44. S7MNL PML IV.475.a-7. Vármegyei élet 1861-ben: 6; Dalmady 1936:44. parancsolatok és felsőbb rendeletek végrehajtója, az igazságszolgáltatás és a közbátorság erő, szóval a hatalom maga, azon vármegye körében és kebelében, melybe kinevezték. Félreteszi az új főispáni utasítást és eskümintát, ellentétbe helyezkedik a hatalommal, mely őt kinevezte s hirdeti a passzív ellenállást magából a főispáni székből! Maga az alakulás ily előzmények után példátlan egyetértéssel ment végbe. A főispán kívánta, hogy az 1848-ban alakított vármegyei bizottmány új tagokkal egészíttessék ki, tehát folytassa mintegy működését. Az ősz Battha Sámuel feláll és kijelenti, hogy 1848. óta a politikai viszonyok megváltoztak, az akkori vármegyei bizottmány alig támaszkodhatnék a mai nemzedék bizalmára, tehát mondjon le, s nyisson tért új választásnak. 54 A lemondást a maga részéről mindjárt meg is kezdi. Az egész bizottmányt újra választották. Micsoda nevek és férfiak kerültek abba! A politikai közélet, egyház, tudomány, irodalom elsőrangú képviselői, milyenek Balla- gi Mór, Deák Ferencz, báró Eötvös József, Fáy András, Kubinyi Ferenc, báró Kemény Zsigmond, Klauzál Gábor, a gróf Károlyiak, Keglevichek, báró Prónayak, báró Pod- maniczkyak, gróf Rádayak, gróf Telekiek, Szentkirályi Mór, báró Orczy Béla, Pauler Tivadar, Török János, Tömöri Anasztáz, Venczel G., Jókai Mór, Arany János 55, Egressy Gábor, Királyi Pál, Csengery Antal, Tóth Lőrinc, Gönczy Pál, Greguss Ágost, Czuczor Gergely és mások az orvosi karból és az egyházak főpapi képviselői közül.”56 A résztvevők névsorán kívül Dalmady írásából ízelítőt kaphatunk a közgyűlési terem és az utca atmoszférájából, amelyet saját személyes élményén keresztül jelenített meg. Erről a következőket írta: „A lelkesült hangulat, mely a választás alatt uralkodott, nem fért meg a tágas közgyűlési teremben, kicsapott az utczára, hol nagy néptömeg vette körül a vármegyeházat. Az erkélyen nemzeti zászló lengett, s magyarruhás egyetemi ifjak adták tudtul a választás menetét és eredményét. Természetes, hogy minden egyes nevet riadó éljenzéssel üdvözöltek. Majd mind ismert köztiszteletben álló nevek, pedig az új bizottmány 6-700 tagból állhatott. Akkor én is Budapesten tartózkodtam, a harmadik jogi szigorlatra készülve, melyet csakhamar le is tettem. Könyveimbe temetkezve, nem voltam jelen a közgyűlésen, de déltájban odavonzott valami névtelen érzés, félretettem könyveimet, s elmentem a Gránátos utczába, a vármegyeház elé, a lelkesülten éljenző nép közé, szívemből üdvözöltem a vidáman lengő nemzeti zászlót, s éltettem igaz örömmel az újra feltámadt vármegyét. Üdvözletem költői kifejezést is talált »Vármegye üdvözlése« czímű hazafias költeményemben.”57 Az eseményeknél jelenlevő és korának elismert köl- tőjeként számon tartott Dalmady Győző hangulatos, korfestő leírásai jól kiegészítik a fennmaradt bizott- mányi jegyzőkönyvek tényszerű adatait. Hiába adták ki irodalmi munkásságának teljességét, mára elfeledett költővé vált. Életében és egy ideig halálát követően folyamatosan megjelent a különböző sajtótermékekben, nevét ma elsősorban a róla elneve187
