Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Ottományi Katalin: Késő kelta–kora római településrészletek Perbálon

STUDIA COMITATENSIA 35.- A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE

kezdve alja egyre meredekebb lesz. Virágkora a Tra- ianus-Hadrianus-kor, de egyes változatai a 3. század elejéig használatban voltak. Ezen belül a peremkiképzés és a hastörés alapján szoktak időbeli különbségeket tenni. Széleskörűen elterjedt forma, minden nagyobb fazekasműhelyben gyártják. A 66. házban előkerült darab a 2. század első felére, közepére jellemző.112

A 65. házban került még elő egy háromlábú tál lába (kézzel formált kivitelben). Fedővel használatos főzőedény. Ez a forma az 1. század közepétől van jelen Pannóniában és a 2. század második felétől már megszűnik. Maga a forma LT előképekre vezethető vissza. Itáliai eredetűnek szokták tartani, ami hozzánk dél-noricumi közvetítéssel jutott el.113 Ezt támasztja alá, hogy Pannóniában leggyakoribb a Noricummal szomszédos vidéken. Aquincumban is gyártják a bennszülött fazekasok a vicus időszakától kezdve (Lajos utca-Nagyszombat utcai műhely), később a papföldi és gázgyári fazekastelepen is. A legkorábbi példányok kézzel formált kivitelben készültek, majd ezeket utánozták a korongolt változatok.114

Korsók: A 66. ház anyagában nagyméretű hurka- fülek utalnak a korsók meglétére. A vállbán kissé kiugró, lefelé szélesedő nyakú formák gyakoriak ebben az időszakban. Gyártásuk az 1. század végén kezdődött, virágkoruk a 2-3. század, de még a 4. században is használatban voltak. Nagy számban gyártották Aquincumban a gázgyári fazekastelepen, Brigetióban a Gerhát fazekastelepen, valamint Arrabonában.115

Bögre nem maradt ránk, bár a töredékek némelyike tartozhatott ilyen formához is. Egyetlen vékonyfalú, szemcsés anyagú, kis pohárperem volt a 29. gödörben.

Fazék és hombár: vízszintesen kihajló peremű, nyakán sűrű, bemélyített vonalakkal díszített fazekak116 jellemzik a római kor első két évszázadát (66. ház, szórvány; 15. tábla 6). Ugyanilyen peremmel hombárokat is gyártottak.117 A fazekakon látható még seprűs díszítés (18., 66., 96.obj., szórvány) és bekarcolt hullámvonal

(szórvány) is.118 E nagyméretű tárolóedények többnyire kézi korongon készültek.119

Kézzel formált kerámia (késő kelta-kora római)

28 objektumban (objektumok 63,4%-a) 240 töredék került elő.120 121 Az edények színe szürkésbarna, vörösesbarnás szürke, többnyire foltosán, néha rétegesen égett. A késő kelta kemencékben nem jellemző. A kelta gödrökben is csak pár jellegtelen töredék volt (23., 25., 37., 63., 83. obj.). A 95. és 96., nagyméretű fél gödörben elsősorban fazekak találhatók: kihajló peremmel, plasztikus, rátett sávon benyomkodott díszítéssel. A korszak jellemzője a befelé ívelő peremű, hordó alakú edény, kívül függőleges, bordaszerű díszítéssel (17. tábla 4). Van még egy érdekes, kiöntőszerű kis perem, melynek formája kérdéses (13. tábla 10).ux Az 1-2. század folyamán a korongolt kerámia mellett igen nagy számban jelen vannak a kézzel formált edények is, majd mennyiségük a 2. század vége felé egyre csökken (17-18. tábla). Kezdetben a helyi népességhez köthetők, de miután a legegyszerűbb, helyben előállítható főzőedények, évszázadokon át fennmaradtak a római kor végéig. A késő kelta és 1. századi edényekre jellegzetes formák (például „dák” füles csésze), illetve plasztikus díszítések a jellemzők.

Formák: a késő kelta és kora római átmeneti időszak egyik legjellemzőbb kézzel formált edénye az ún. dák fülescsésze, melyet valószínűleg fejjel lefelé fordítva, sütőharangként (vagy fedőként) használtak. Ezt támasztja alá például a 93. obj. belül teljesen égett csészéje.122 Egy másik edénynek csak a füle maradt meg. Kisebb s nagyobb, gyengébben vagy erősebben kihajló (kónikus) változata létezik123 (78., 93. obj.; 17. tábla 1-3,18. tábla 1-3). Mind a késő kelta, mind az 1. századi, kora római időszakra jellemző, helyenként a 2. század közepéig is tovább él.124 Egyenesen álló, befelé ívelő peremű, bevagdosott díszű edény: 53., 96. obj.

112 Vámos 2002: 15—16, 10. kép 11: Aquincumban a Lajos utcai, Selmeci úti, Bécsi úti, Kiscelli úti, gázgyári és az ún. katonai raktár melletti műhelyben gyártották; Vámos 2014: 24. kép 6-9,27. kép 12,33. tábla: 1. század vége-2. század eleje; Kelemen-Merczi 2002: 46-47, X. t. 7-9; Ottományi 2012: 239-242,190. kép 1—2; Delbó 2016: 414,10. kép 8; Petznek 1997: 246—247, Typ 17.5.1,3 (2. század 1. fele-közepe); Brukner 1981: T. 81.44 (1. század vége-2. század); Groh-Sedlmayer 2002: 212, Abb. 139.237 (3. periódus: 130-170); Hackhofer 2008: 365, Taf. 6.59 (1. század vége—2. század).

113 Bónis 1942: 24-25,53. Taf. 24.4.

114 Gabler 1998: 264; Vámos 2002:13-15,10. kép 1-9 (bennszülött fazekasok gyártják); Vámos 2014: 24. kép 1-5 (Lajos u.-Nagyszombat u.: Kr. u. 89 előtt). Ottományi 2012: 242,191. kép (a Flavius-kortól a Hadrianus-korig); Brukner 1981: T. 84.69 (1-2. század).

115 Bónis 1942: 27, XXIX/17; Póczy 1957: 68; Szőnyi 1973: 39; Vámos 2014: 94—95,25. tábla; Delbó 2016: 419,12. kép 9; Brukner 1981: T. 148.153 (Sirmiumban felhúzott füllel: 1. század).

116 Petznek 1997: 221-222, Typ 10.1. (2. század); Ottományi 2012: 248,252,198. kép 7-13; Delbó 2016: 417,12. kép 2 (vízszintes perem), 12. kép 7 (szívalakú perem); Vámos 2014:27. kép 3: Selmeci utcai műhely (1. század vége — 2. század eleje).

117 Petznek 1997:173-174,194-195, Taf. 1. Typ 3 (1. század vége-2. század/3. század eleje); Ottományi 2012: 252, 203-204. kép.

118 Bónis 1942: 12, V. t. 4 (seprűs díszítés).

119 Ottományi 2012: 253-255,201. kép; Varga 2007:150-151.

120 Elkülönítése a késő bronzkori, jellegtelen töredékektől nem mindig egyértelmű.

12113. tábla 10: vörösesbarna-szürke, rétegesen égett, homokkal és agyagzúzalékkal soványított.

122 A belső, másodlagosan égett felületet esetleg a mécsesként való használat is indokolhatja, bár Horváth Friderika anyaggyűjtése inkább a sütőedény funkciót támasztja alá (Horváth 2007: 312-313: ételmaradványok).

123 Szájátmérője 11-26 cm között, magassága 5-10 cm között változik.

124 Horváth 1998: 69, Typ XIII.1, Tab. 4: az etnikumhoz kötés problémájának részletes ismertetése; Horváth 2007:311-313,3. kép 3-4; Ottományi 2005:117-118, Abb. 17.1-3; Ottományi 2012: 264,210. kép 9-11.

41