Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Teremtés fájdalma voltam és láttam mily gyönyörű volt. Geniális asszony Kisanyátok! Áldja meg a jó Isten veletek együtt../

7445 Jászi Ferencnét egy nappal későbbi levelében még mindig az előadás foglalkoztatja,

446 de Madzsar Lilit értesíti a sikerről az egyik főszereplő is, Kövesházi Ágnes: „Tegnap volt az előadás, őrült siker! Táblás ház! Minden előzetes izgalom és lemondási fenyegetés után a legfényesebb eredmény. Kritikákat még nem láttam, de biztosan jók lesznek. Az általános vélemény a lehető legjobb. Remélem, mindamellett nem lesz ráfizetés..."

447 Azt nem tudjuk, ráfizettek-e, de a kritikák jók lettek. Majdnem minden napilap foglalkozott az előadással: a Pesti Hírlap, a 8 órai Újság, Magyar Hírlap, Népszava, Pester Lloyd stb. Szép Ernő az Újság május 29-i számában lelkesen kiált fel: „Azt hiszem ilyen valamivel világra lehet menni!" A második bemutató (1929. VI. 5.) megismétlése után 28-án az iskola részt vesz Bethlen Margit grófnő meseestjén. Az 1929 jűliusi helyzetet több korabeli levél illusztrálja.

448 Madzsarné ekkorra datálható levelében a következőket írja: „... mint már nagymama megírta, komoly és nagy sikerünk volt, csütörtökön meg kell ismételni az előadást, 22-én pedig a Karácsonyi palotában adunk elő egy Bethlen Margit pantomimet, ebben a hónapban nemcsak vizsgázni kell a lányoknak, de a miniszteri előadónak meg kell szövegezni azokat a vizsgakérdéseket mozdulatművészetből (Delsarte), amelyeket a minisztériumi vizsgán kérdezzen a lányoktól. Ezért volna nekem és mindnyájunknak fontosabb, hogy itt legyél (Madzsar Lili), mert senki náladnál jobban nem csinálná meg. Mindezen munkán kívül Márkus László az Operaház főrendezője felszólított, hogy aug. 18. és 20-án a Margit szigeten rendezzek vele és mozdulatművészekkel egy ünnepélyt. Ez olyan megtisztelő, hogy bármilyen fáradt vagyok, nem utasíthatom vissza, mert mindnyájunknak életbevágó fontosságú... Nagyon boldog volnék, ha a csütörtöki bemutatót látnátok, ha ez már nem is lesz olyan fényes, mint az első volt, ahol az arisztokraták, Operaház, Nemzeti Színház, írók és művészek mind megjelentek, de legalább láthatnád mit csináltunk..." Egy Madzsar Béláné által írott levélből értesülhetünk arról, hogy „a Szent István napi előadást a zivatar elmosta."

450 Madzsarné 1929 augusztus végén kisebb operáción esik át, de gyorsan felgyógyul és szeptember folyamán felveszik a Bethlen pantomimeket filmre. „Olyan mulatságos volt. Nagyon élveztem. Igaz hogy elég fárasztó volt, főleg a sok álldogálás miatt. A szereplés maga nem fárasztó, csak az állandó nézés, felállás, leülés, igazgatás, ismét leülés és semmittevés. Nem is lehet semmit csinálni cigarettázáson kívül, mert az ember teljesen be van mázolva. Nagyon érdekes, hogy a film egészen más mozgást kíván, mint a színpad."

451 tudósítja Madzsar Lilit Kövesházi Ágnes. Október folyamán következő bemutatóra kerül sor, melyről így értesíti Jászi Ferencné Kassán élő unokáját: „A bemutató nagyon jól sikerült és a kongresz egyhangúlag elismerte és felvette a mozgásművészeti iskolát, mint önálló osztályt... Tervbe van véve a tél folyamán három-négy előadás a Karácsonyi palotában, melyhez Karácsonyi gróf hív vendégeket: A legmagasabb arisztokratiát, minisztereket, magas hivatalnokokat stb. Ez használna ügyünknek. Ezt Zichy grófnak köszönhetjük, kiről csak a legnagyobb elismeréssel lehet megemlékezni: fáradhatatlanul segít és dolgozik, lelkes és jóakaratú - áldja meg a jó Isten!"

452 A szeptemberben felvett film sorsáról és Madzsar József véleményéről egy 1929. november 30án keltezett levélből értesülünk.

453 A három iskola egyébként testvériesen működött egymás mellett. A Madzsar-iskola több esetben mutatott be például Szentpál-féle koreográfiákat. A Madzsar-iskolának ellenséges viszonya csupán a konzervatív körökkel és 201