Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Forró Katalin: Kortesnóták szerepe a dualizmuskori választási kampányokban

A korszak talán leghíresebb kortesnótájának szerzőjét is ismerjük. A szórólapon ugyan az ő nevét sem tüntették fel, de az 1905-ben írt Barabás - nóta fiatal alkotója később megírta visszaemlékezését

31 a választási kampányban betöltött szerepéről. A Függetlenségi és 48-as Párt alakuló ülésén - 1905. január 3-án a Kúria nagytermében Preszly Elemér tartotta a megnyitó beszédet. A párt elnökévé Morlin Zsigát választották. A képviselőjelölt személye még kétséges volt. Erre a feladatra a Függetlenségi és 48-as Párt alelnökét, Barabás Bélát szemelték ki, mivel Barabás még ,AZ öreg Tisza Kálmánt is megbuktatta Nagyváradon".

32 Gergely Mihály akkor fiatal ügyvédjelölt volt, még nem töltötte be a 20. életévét, így szavazati joggal sem rendelkezett. A lelkes ifjú azonban mindenképpen részt akart venni a kampányban, s erre egy kortesnóta megírása adott lehetőséget a számára. Az idő azonban rövid volt, hiszen a képviselőjelöltséget mielőbb el akarták fogadtatni Barabással. „Este hét óra volt. Hazasiettem, leültem az asztalhoz, írtam. Kevés idő állt rendelkezésemre, mert nyolc órakor dalárda-próba volt, ott pedig sok új hírt lehetett hallani. Nyolc óra néhány perckor már a dalárdában voltam (...)a költeménnyel".

33 A dalárda megtanulta a verset, s másnap ők is a követség tagjaiként mentek a neves politikust felkérni a jelöltség elfogadására. Barabásnak nagyon tetszett a dalárda előadása, s megdicsérte a szerzőt. „Meghatva mondotta, hogy már sok választást küzdött végig, de még soha ilyen szép választási dallal nem ment bele a küzdelembe"^ Másnap már nemcsak a Váci Hírlapban olvashatták a Barabásnótát, de a fővárosi lapok közül a Pesti Hírlap és az Egyetértés is részleteket közölt a kortesnótából, a Nap pedig a teljes szöveget lehozta, és „minden idők választási költészete legszebb gyöngyének nevezte" 35 Természetesen a kortesnóta sikeréhez, ismertségéhez hozzájárult a képviselőjelölt politikus ismertsége is. AKORTESNÓTÁK ELTERJESZTÉSE/ELTERJEDÉSE A kortesnóták alkalomhoz kötött alkotások voltak. A képviselőválasztások kampányidőszakában készültek, szerepüket a kampányok elmúltával elveszítették. A kortesek feladata volt a dalok elterjesztése a választók körében. Nagyobbrészt szórólapokon, kisebb részt kéziratos formában terjedtek. Előfordult, hogy a helyi, vagy fővárosi lapok is közölték a szövegeket. Ez azonban nem volt általános még abban az esetben sem, mikor a helyi lap pártirányultsága nem lehetett kétséges. A váci választókerület kortesnótáinak egy részét Vácott nyomtatták: 1869-ben Robonyi Gézánál, 1875-ben Spitzer Miksánál, 1905-ben pedig Mayer Sándornál. Pesten, Khór és Wein könyvnyomdájában nyomták Drágfy Sándor 1869-es kampányához írott kortesnótáját. Szintén Budapesten készült 1901-ben Gajáry szórólapja a Beer E. és Társánál. Gajáry ezt megelőzően képviselő volt, valószínű hát, hogy a Szabadelvű Párt nyomtatta képviselőjelöltjeinek szóróanyagát. Fritz Ármin budapesti nyomdájában készültek Csopják Attila kortesnótáit tartalmazó szórólapok is 1905-ben. A korai szórólapok - 1865-ben és 1861-ben - Vácott, ill. Emich Gusztávnál Pesten kerültek nyomdába. 12 kortesnóta szórólapján nem jelölték a nyomdát. A követválasztások elmúltával a kortesnóták nagy része feledésbe merült, egyes elemei, szófordulatai azonban bekerültek a népköltészetbe.

36 A váci kortesnótákat azonban csak a múzeumi gyűjtőmunka őrizte meg. A SZÖVEG ÉS A DALLAM KAPCSOLATA A kortesnóták keletkezésénél a dallam elsőbbsége mutatható ki. Egy már mindenki által közismert, könnyen énekelhető dallamot választottak ki a szövegírók. Ehhez készült a könnyen megjegyezhető szöveg. A szórólapokon többnyire megjelölték, hogy melyik ének dallamára készült a kortesnóta. A múzeum gyűjteményében található dualizmuskori kortesnóták közül 16 esetében jelölték a dallamot is, s csupán 4 kortesnótánál hiányzik. A korábban keletkezett 1861-ben és 1865-ben - 3 kortesnóta közül 1 esetben van dallamjelölés. Kossuth Lajos azt üzente dallamára 1875. - „Árvalányhaj a jelvényünk" (Éljen Ráday) 1901. - „Lefelé folyik a Tisza" (Éljen Gajáry) 1901. - „Szépen szól a fülemüle" (Éljen Bossányi) 1901. - „Lelkesedés, szent akarat" (Éljen Bossányi) 1905. - „Habarékpárt nem kell nekünk" (Éljen Tahy) 1905. - „A ki kuruc, a ki magyar" (Barabás-nóta!) 1909. - „Doktor Preszly lesz követünk" (Éljen Preszly) Csicsóné dallamára 1901. - „A míg a nép józanul lát" (Éljen Gajáry) 1901. - „Megszólalt a sábesz tülök" (Gajáryt gúnyoló néppárti) Jaj, be magas ez a vendégfogadó dallamára 1901. - „A sárguló búzakalász a földmíves reménye" (Bossányi) 1901. - „Jaj, be magas, jaj, be magas ez a vendégfogadó" (Barabás) Himnusz dallamára 1905. - „Isten áld meg a magyart" (Éljen Csopják Attila) Szózat dallamára 1905. - „Légy hű a te szép hazádhoz" (Éljen Csopják) Megy a gőzös dallamára 1910. - „Doktor Preszly, doktor Preszly a jelöltünk" Búra, búra, búbánatra dallamára 1910. - „Búra, búra búbánatra születtem" (Kazy-ellenes függetlenségi ) 128