Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

kozó kutatók ott is tudomást szerezhetnek erről az anyagról. A feldolgozásról készült szakmai beszámoló megjelent a Levéltári Szemlében (2002/2.), pozitív példaként említve a levéltári vonatkozású, de múzeumban őrzött történeti értékű iratok kezelését a Gödöllői Városi Múzeumban. 2003-ban kiállítás, katalógus és tudományos konferencia keretében dolgozta fel a múzeum a kastélynak az 1850 és 1864 közötti időszakát, amikor a görög származású Sina bankár család birtokában volt. A Grassalkovich család kihalása után 1850-ben báró Sina György vásárolta meg a gödöllői kastélyt. A gazdag Sina György, akiről Jókai Mór Tímár Mihály alakját mintázta az Az arany ember című regényében, országos ügyekben is nagyon aktív volt, támogatta a Lánchíd ügyét, fia segítette a Magyar Tudományos Akadémia építését, mecénása volt olyan tehetségű festőművészeknek, mint Barabás Miklós. Sina György, majd fia, Sina Simon 1864-ig birtokolta a gödöllői kastélyt, ekkor eladták egy belga banknak. A kastély Sina-korszakáról igen keveset tudtunk eddig. PUBLIKÁCIÓK, ELŐADÁSOK A szakmuzeológusok rendszeresen publikálnak szakfolyóiratokban {Magyar Múzeumok, Múzeumi Hírlevél, Magyar Iparművészet, Új Művészet, Holmi) és a helyi újságban is folyamatos tájékoztatást adnak a múzeumban folyó munkáról. Az elmúlt öt évben több saját szervezésű tudományos konferencián tartottak előadást (Czeglédi Noémi a Fejezetek 650 év történetéből с konferencián, 1999, Őriné Nagy Cecília és G. Mer va Mária a művésztelep centenáriuma alkalmából rendezett A művész és a társadalom alternatívái - művésztelepek Európában a 19. és 20. század fordulóján с konferencián, 2001, Kerényi B. Eszter és G. Merva Mária a Sina-konferencián, 2003), de más intézmények is felkérték munkatársainkat előadás tartására (2000-ben G. Merva Mária Grassalkovich Antal irodalmi munkásságáról tartott előadást a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban, 2001-ben a Gödöllői Városi Múzeum szakmai munkájáról Túrkevén a Pulszky Társaság Kismúzeumi Tagozatának találkozóján, 2002-ben Pécsváradon a történész muzeológusok találkozóján, Öriné Nagy Cecília 2002-ben a művészeti nevelés múltjáról és jelenéről Szadán tartott konferencián, valamint a Gödöllői Királyi Kastélymúzeumban rendezett textiltörténeti konferencián adott elő). Arra is van példa, hogy külső szakembert bíztunk meg egy-egy szakmunka elvégzésével: pl. Farkas József történész-levéltáros dolgozta fel herceg Grassalkovich Antal levéltári anyagát, Antoni Judit leltározta be az Ignácz-gyűjteményt vagy Geller Katalin volt a gödöllői művésztelep centenáriumi kiállításának fő kurátora. A felsőoktatás munkájában is részt veszünk, Oriné Nagy Cecília egyetemes művészettörténetet oktat a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum közös egyetemi szintű restaurátor képzésén. 1998 és 2001 között egy OTKA-pályázat keretében összegyűjtöttük a gödöllői művésztelep tagjainak levelezését, melyet majd kötetben szeretnénk megjelentetni. 3. KÖZMŰVELŐDÉS Jelenleg öt állandó kiállítás található a Gödöllői Városi Múzeumban: 1. Gödöllő, a nyitott város, helytörténeti kiállítás, 2. A gödöllői művésztelep 1901-1920, képző- és iparművészeti kiállítás, 3. Zsivajgó természet, természetrajzi és vadászattörténeti kiállítás, 4. Csupor Zoltán gyűjteménye, művelődéstörténeti kiállítás, 5. Óceánia világa, válogatás Ignácz Ferenc gyűjA Zsivajgó természet című dioráma részlete. Fotó: Kresz Albert teményéből, néprajzi és természetrajzi kiállítás. Ezek a kiállítások 2000-ben készültek, csak öt év múlva szükséges gondolkozni a korszerűsítésükről. Az öt állandó kiállítás mellett évente két-három időszaki kiállítást rendez a múzeum, és számos helyre kölcsönöz műtárgyaiból. A gödöllői művésztelep anyaga és Ignácz Ferenc óceániai gyűjteménye iránt a legnagyobb a kereslet. Az időszaki kiállítások közül a legjelentősebb volt a művésztelep centenáriumi kiállítása 139