Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Melis 1983. 24.: 1934-ben Gallus Sándor ásott itt. „A későközépkori temető sírjai XIIXIII. századi cserepeket tartalmazó kultúrrétegben feküdtek. A falu temploma is az Árpád-korban épült, méreteinek ismeretében a hiányos leírás ellenére is megkísérelhetjük a rekonstrukciót. Építőanyaga mészberakott tört homokkő volt, amelyet kváderkövekkel borítottak. A sarkokat 70-90 cm-es kövekből armírozással építettek. Falszélesség átlagosan 1 m volt. A hajó déli falánál a középkori járó szintet is megtalálták.... (A szentély) 'sarkok belül nem derékszögben, hanem két helyen ívben találkoztak'." Valamint 67, 69. Káldy-Nagy 1985. 270-272. 206. sz. falu. A 16. század első felében még lakott hely, 15 80-ra puszta. BUDAPEST XXI. KER. - CSEPEL a. Csepel c. 1138*?, 1257* írod.: Györffy 1973. 319.: A térképmellékleten templomos helyként bejelölve. Szövegben nincs említés, csupán annyi, hogy a „veszprémipüspökség szentendrei esperességébe tartozott. A szigeten lévő királyi egyházak plébánosai azonban a többi királyi egyház példájára kiváltságot követeltek maguknak, és hamar megtagadták a dézsmafizetést a veszprémi püspöknek. Mint kiváltságos plébánosok ez esetben is csak a dézsma negyedrészét kapták meg, mert háromnegyed rész a királyi udvarház eltartására ment, de az is több volt az egyébként élvezett negyed felénél. " Bakács 1982. 65. reg.: Csepelen kelt oklevél 1257-ben. Melis 1983. 25.: „A múlt század végén II. András pénzeit gyűjtötték össze, majd a századunk elején amatőr régészek feltárása 'ősrégi jellegű erős falakat és különféle tárgyakat eredményezett'...

Л középkori falu teljes egészében megsemmisült a nagyszabású kikötő-építkezésekkel. " Valamint 69. Káldy-Nagy 1985. 181-183. 123. sz. falu. A török időkben végig lakott hely. 1546-ban és 1559-ben papját írják össze. Györffy 1998. 198-200.: A szerző nem vette fel az írott források közé az 1138. évi oklevelet. 1257-ből adatolt a királyok nagy szigeti tartózkodása. Anonymusnál a Csepel név már előfordul, miszerint a helység Csepel nevű főlovászról kapta a nevét.

55 BUDAPEST XXII. KER. - (CSÚT) PREMONTREI RENDHÁZ a. Csőt b. Szent Lesták (Eustachius) с 1264**, *** d. Árpád-kor írod.: Bártfai Szabó 1938. 50. reg.: valamint Bakács 1982. 90. reg.: Az 1264-ben a csúti monostor alapítása alkalmából neki adományozott birtokok határait sorolják fel. Bártfai Szabó 1938. 6. reg.: 1138-ban a dömösi egyház birtokainak összeírásakor Csepel faluban 10 vincellért írnak össze. Ez azonban a Somogy megye Csepelyre vonatkozik. Ugyanezt említi Melis 1998. 309.-ben aki a falu első említésének Bártfai Szabó nyomán 1138-at fogadja el. 43