Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

század első felében több Pest megyei diák tanult a wittenbergi egyetemen. A 16. században a Duna-melléki református egyházkerület püspökei főként ceglédi és ráckevei prédikátorok közül kerültek ki.

294 A reformáció térhódításával számos elhagyott katolikus templomot használatba vettek vagy elfoglaltak, attól függően, hogy volt-e katolikus lakosság a településen vagy sem. Makkai László úgy véli, hogy a 16. század folyamán Pest megye nagyobb része a mezővárosokból kiinduló reformációhoz csatlakozott, a Galga-mente településeit (a bujáki uradalom részeit) és ennek tágabb környékét, valamint az öt Katát kivéve. Az itt megmaradt katolikusokat vándor szerzetesek gondozták, de rendszertelenül.

295 A 17. század végétől a templomok birtoklásának és használatának a joga esetenként komoly összeütközést jelentett a katolikusok és a reformátusok között. Legsúlyosabb csapást a török hódítás miatt a szerzetesrendek szenvedték el. Buda eleste után az utolsóként még működő pálosok is elmenekültek.

296 A középkori Pest megye kialakulása Igen kevés történeti adat áll a rendelkezésünkre a megye kialakulásának felvázolásához. A közelmúltban látott napvilágot a nagy haszonnal forgatható, Az Árpádkori Magyarország történeti földrajzának IV. kötete, Györffy György monumentális vállalkozásának folytatása, amelyben már a Nagy-(Csepel-)sziget, Nógrád, Pest és Pilis megye is szerepel.

297 A középkori Pest megye kialakulásának kérdései nem választhatóak el az előd (Visegrád) és a szomszédos (Nógrád, Pilis, Fejér stb.) megyék történetétől.

298 Kialakulásuk és egymáshoz viszonyulásuk történetét legújabban Horváth Lajos dolgozta fel.

299 Áttekintésemben csak Pest megyére szorítkozom. A középkori Pest megye kisebb területet foglalt el a mai megyénél. (137. kép) Pest megye írott forrásban először csak 1255-ben tűnik föl.

300 A történészek véleménye megoszlik arról, hogy Pest megye Szent István kori alapítású vagy később, Péter király esetleg Géza király idejében hozták létre. Kristó Gyula véleménye szerint elképzelhetetlen a Szent István kori alapítás. Lehetségesnek azt tartja, hogy a terület eredetileg Nógrád várispánságához tartozott, s Pest megye a tatárjárást követően az észak felé terjeszkedő Nógrád megkárosításával jött létre. De az is elképzelhető szerinte, hogy all. században - bár nincs bizonyító oklevél -, létezett Pest várispánság Pestvár székhellyel, ami a visegrádihoz hasonlóan hamar elenyészett, így a visegrádi Pilis megyében, a pesti várispánság pedig Pest megyében foly294 Makkai 1958.101-102. 295 Makkai 1958. 120-121. Kókán pl. egy ilyen szerzetes esett áldozatul a török támadásnak. A püspök rendszeresen beszedette a dézsmajövédelmeket, de a lelkipásztorok meglétével nem törődött. 296 Makkai 1958. 98-99. 297 Györffy 1998. Visegrád, Pilis vármegyékre és a Csepel-szigetre újabban 1. Zsoldos 1998., valamint a szomszédos megyékre Györffy György Árpád-kori történeti földrajzának vonatkozó köteteit és Kristó 1988.-at. 299 Horváth 1995. 300 Bártfai Szabó 1938. 36. reg. 202