Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

MÁRIANOSZTRA - TORONYALJA, PÁLOS KOLOSTOR, 17/14. LH. a. Torony alj a b. Szent Mihály с 1381**,*** d. 14-15. század Méret: együttes h: 19,8 m, hajóbelső 9,7 x 7 t 4 m,falv: 60-80 cm. Hajófalv: 60-80 cm. A szentély sz: 4,5 m, h: 9 m, sekrestye: 5,3 x 2,6 m, falv: 70 cm. Tájolás: *DK-ÉNy 106° írod.: Guzsik-Fehérváry 1980. 19. (Tévesen Szokolyához sorolják.) és Pest megye I. 1958. 483-486. valamint MRT 9. kötet 1993. 188-192. és Miklós 1997. 21-50.: A ko­lostor romjai a Kis-Hanta- és Korompa-patak találkozásának közelében, a Malomvölgyi­patak nyugati partján található. 1985-ben és 1987-ben Miklós Zsuzsa végzett régészeti kutatást a területen. A régészeti feltárás eredményei és az okleveles adatok alapján a kolostor valószínűleg a 14. században keletkezett. A szerzők bebizonyították, hogy Gyöngyösi Gergely 1381. évi adata Toronyaljára vonatkozik. Ugyanitt szerepel a ko­lostor patrónusa is. Az építkezés ideje előtt egy elpusztult 13. századi település volt itt. A keletéit templom a dombhát DK-i szélén helyezkedik el. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templomhoz észak felől csatlakozott a kolostor. A szentélyt később kelet felé megnyújtották, szélessége megegyező maradt a korábbiéval. A korai szentély­fal vastagsága 60 cm-es volt. Ehhez a korábbi periódushoz tartozhatott az ásatáson talált 14. századi körtetagos boltozati bordatöredék. Mindkét periódusban kívülről támpillé­rekkel erősítették meg az épületet. A templom bejárata nyugaton helyezkedett el, a kapu szélessége 140 cm és 80-90 cm magas káva határolja. A szentély közepén oltár marad­ványt találtak. Megfigyelhető magassága 100 cm, mérete 190 x 140 cm volt. A szen­télyhez észak felől valószínűleg sekrestye csatlakozott. A templom belsejében terrazzo padlót találtak. A szentély keleti falánál faragott lábazati követ figyeltek meg, illetve szürkésfehér vakolatot. A templom falai durván faragott kövekből, meszes habarccsal készültek. A hajó belsejét mázatlan padlótéglák borították. Az ablakokon egykor egy­szerű, áttetsző üveg volt. A templomhajó előtti udvarrészlet téglával volt fedve. Na­gyobb átalakítás az épületegyüttesen a 15. század 2. felében történt, Mátyás király ural­kodása alatt. A feltáráson előkerültek faragott kőtöredékek, melyek közül valószínűleg szenteltvíztartó része lehetett a biotitos andezitből faragott kőmedence töredék. 96 A szentély nyugati részén sírok voltak, melyek süttői vöröskőből faragott fedlapjait meg­találták az ásatáson. (63. kép) A kolostor működésére vonatkozó utolsó adat 1538-ból származik. Pusztulásának ideje talán 1540 körűire tehető, amikor a környék várai török kézre kerültek. 1580-tól már pusztaként szerepel a török összeírásokban. A 17. század végén még elég jó állapotban lehetnek az épületek, mert ekkor a pálosok a rendház visszaállítását kérik a királytól. MENDE - PUSZTASZENTISTVÁN a. Szentistván b. Szent István Érdekesség a kolostorból előkerült 19,9 m mély kőkávás kút. A kútból számos értékes közép­kori tárgy került elő, köztük több fatárgy is. L. Miklós 1997. 26-39. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom