Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

1 Szentjános puszta, a Duna mellett Szőlőssel (mely Szigetszentmiklós határában feküdt, Id. Galgóczy III. 27.) szemben Haraszti közelében terült el." Valamint Káldy-Nagy 1985. 568. 526. sz. birtok. A 16. században pusztaként írják össze. DUNAKESZI - ALAGI MAJOR, 5/17. LH. a. Alag b. Szűz Mária с 1328*, 1473**, 1496*** d. 12-15. század Méret: kerek templom külső átmérője: 10 m, falv: 1 m. Szentély h: 6,8 m, sz: 6,6 m, csatlakozó építmény (sekrestye?) 4 x 6,2-7,4 m-es Tájolás: *K-Ny 77° írod.: Chobot 1915. 217.: Forster nyomán templomának romját említi. Matuz 1992. 25-26.: Rómer igen pontos alaprajzot közölt a templomról, melyet 1863ban vetett papírra, de a kerek templomról nem tudott. (45. kép) MRT 9. kötet 1993. 81-82.: Az Árpád-kori eredetű település először írott forrásban csak 1328-ban tűnt fel. 1473-ban János nevű plébánosát, 1496-ban pedig Alag Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát említik. 1493-ban Alagi Beken Dénes és felesége megosztják a falu beltelkeit, s megemlítik a templomot is, mert megválnak a templomsoron lévő 8 jobbágytelektől. A templom körül helyezkedett el a falu. A romokat 1863-ban Rómer Flóris vizsgálta meg, majd 1876-ban Arányi Lajos mérte fel. 1943-ban ismerték fel, hogy a lelőhelyen körtemplom is állt. A kerek templomnak mészkőből faragott kvá-derekből készített, elszedett lábazata volt. A kerek hajóhoz legyezőszerüen kiszélesedő kőfalú helyiség, valószínűleg sekrestye csatlakozott, mely helyenként 0,2-2 m magasságig állt az 1983-as felméréskor. A sekrestyét a 13. és 15. század között építhették. Kelet felől a sekrestye keleti falcsatlakozásához kapcsolódik a nyolcszög három oldalával záródó szentély, sarkain lekopott támpillér támasztékokkal. 2,5-5 m között váltakozóan épen maradtak a szentély felmenő falai. Az északi falban szentségtartó fülke helye. „Megmaradtak a szentély boltozatát tartó, erősen kopott konzolokra támaszkodó, kétszeresen vája-tolt késő gótikus bordák indításai, melyek valószínűleg csillagboltozatot alkottak. A templom építésének korát ásatások hiányában csak tág időhatárok között lehet meghatározni" a 12-15. század közti időszakra. (46-47. kép) Káldy-Nagy 1971. 326. és 1977.128.: A törökök még 1546-ban 14 lakosát írták össze, de hamarosan elnéptelenedett a falu, és 1559-től már csak pusztaként említik. DUNAKESZI - R. к. PLÉBÁNIA, 5/18. LH. a. Keszi с 1255* írod.: Chobot 1915. 216.: „ Temploma egykoron a mai temető helyén állott, de a török időkben elpusztult. A Pongrácz-féle térképen még látható Körtvélyeskeszi néven. Dunakeszi újból való benépesedése után a lakosok a mostaninak helyén építettek egy kis templomot, mely azonban egy félszázad múlva elpusztult.... A temetőben van Szent István tiszteletére ajánlott kápolna, melyről az 1746. évi Can. Visit, idejében nem tudták, hogy ki és mikor építtette. " Káldy-Nagy 1985. 358-360. 298. sz. birtok. A 16. században puszta. 62