Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

pálos rend terjesztésére, melyet egy megyénkben alapított kolostora, a márianosztrai képvisel, valamint a pilis szentléleki és a budaszentlőrinci pálos kolostorokat is ekkor alapították. A magánalapítók vallási igényeinek kielégítésében (kegyúri templomok) a ferencesek és a pálosok játszottak jelentékenyebb szerepet.

281 Pest megyei késő középkori templomokat korábbi románkori, ill. Árpád-kori előzmény

282 nélkül csupán 23-at találtam: Acsa-R. k. templom, Bp.-Albertfalva, Bp. II. ker.Budaszentlőrinc, Bp. III. ker.-Fehéregyháza, Kocsér-templomrom, Nagymaros-R. k. templom, Márianosztra-R. k. templom, Márianosztra-Toronyalja, Perbál-R. k. templom, Perőcsény-Református templom tornya, Pilisszentlélek, Pusztavacs-templomrom, Ráckeve-görögkeleti szerb templom, Ráckeve-Református templom, Sülysáp-(Tápiósüly)-R. k. templom, Tahitótfalu-Tahi, Tápiószőlős-Félegyházi halom, Tóalmás-R. k. templom, Törökbálint-R. k. templom, Tura-1. lelőhely, Visegrád-Ferences kolostor, Visegrád-Fő u.73-75., Visegrád-Királyi kápolna. Altalánosságként fogalmazható meg, hogy a fenti templomok szentélye a nyolcszög három oldalával záródik és a felmenő falakat rendszerint a sarkokon, támpillérekkel támasztják meg. Pest megye török kori településtörténetének tanulmányozásához Szarka Gyula negyvenes években közreadott sorozata nyújt értékes adatokat.

283 A török kori váci püspökség írott forrásokban szereplő falvait, birtokait, pusztáit, püspökeit, épületeit gyűjtötte össze és tette közzé bőséges forrásanyaggal. Gyűjtését 1526-al kezdődően indította és 1686. évvel zárta be.

284 A török birtokrendszernek megfelelően, Pest megyét is hűbérbirtokokra, hász-, ziámet- és timár-birtokokra osztották fel a budai szandzsákon belül. Ezeknek a török birtok összeírásoknak a fordításával és közzétételével Káldy-Nagy Gyula művei teszik lehetővé a részletesebb, különböző szempontok szerinti kutatásokat.

285 Újabban láttak napvilágot a 16-17. századi magyar adóösszeírások, azaz dica- és dézsmajegyzékek Szakály Ferenc tollából.

2 A törökkorban a három részre szakadt országban a mai Pest megye jelentős része a hódoltság területére esett, s a középkori Pest és Pilis megyében számottevően megcsappant a lakott települések száma. A Duna jobb partján a törökkorban Makkal László szerint a Pilis megyei középkori települések 60 %-a pusztult el véglegesen. A 16. század első felében a Duna-Tisza közén végig vonuló török hadak és a magyar trónharcok nyomán csak leégett, elpusztult falvak maradtak. A magyar adóösszeírásokból és a török defterekből is az derül ki, hogy a 16. században tömegesen néptelenedtek el a falvak. Szerencsésebb helyzetben volt azonban a két nagy sziget, a Szentendrei- és a Csepelsziget, valamint a honti részek, ahol számos falu tovább élt. A 16. század második felére némi gazdasági javulás volt tapasztalható, azonban a század legvégére, a kiújuló harcok miatt ez a tiszavirág életű fellendülés ismét visszaesett. Egyházkormányzati szempontból a püspökségek irányítása, joghatósága is sérelmet szenvedett a törökkorban. A váci egyházmegye török megszállását követően a 16. szá281 Marosi 1987. 80-82. Régészeti vagy műemléki kutatás ezt az eredményt később módosíthatja. 283 Szarka 1940,1947,1948. 284 Szarka 1940. 285 Káldy-Nagy 1971,1977,1985. 286 Szakály 1995. 200