Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896
1850 őszén valamelyest enyhült a volt honvédek üldözése, évekig körözték még viszont a politikai bujdosókat, az emigrációból érkezett küldötteket, elkobozták a külföldről jött írásokat és a tiltott könyveket. 1850-ben felsőbb rendelkezésre Abonyban is díszmisével ünnepelték meg Ferenc József születésnapját. 1852-es magyarországi körútja során a 22 éves uralkodó Abonyt is meglátogatta. „... de részint mert az elmúlt idők irtózataitól csak három év választotta el az embereket, részint mert az őt környező, a monarchiába olvasztás felé hajló szolgalelkű udvaroncok semmi magyaros érzés nyilvánulásának tért nem engednek: nem nyilvánult a hódolat oly ünnepélyes méltósággal, mint ahogy egy, az országot meglátogató fejedelmet megilletett volna. ... A városban a templomba, a misére vonulván is, a pompás, cifra, fényes hadseregen kivül inkább a bámulok mindennapi öltözetű serege követte lépteit, mint díszruhás küldöttségek." S amikor őfelsége látni akarta a vidék birtokosait, a főispán „...a mindennapi nyári öltözetben bódorgó abonyi földesurakból vagy nyolc-tíz tarkaruhás népséget" tudott csak összeállítani, akiket a cs.kir. alabárdos be sem engedett a templomba az uralkodó után. így számolt be Abonyi Lajos Ferenc József fogadtatásáról és az abonyi közbirtokosság passzív rezisztenciájáról.' 12 Egy év múlva valamivel békülékenyebbnek tűnt a város vezetősége. Amikor 1853-ban merényletet követtek el Ferenc József ellen, Márton Lajos főbíró vezetésével „résztvevő és hódoló küldöttség" ment Abonyból Bécsbe. Nem jutottak ugyan az uralkodó szine elé, de rendkívül meghatotta őket, hogy Ferenc Károly főherceg magyarul szólt hozzájuk és hogy „császár" helyett „király"-ként beszélt Ferenc Józsefről. 4i Néhány év múlva még tovább csökkent a császár személye iránti ellenérzés. Ferenc József és felesége 1857-es magyarországi körútja alkalmából „Abonyból tíz tagú lovasbandérium ment a Cegléd-szelei határig, honnan a ceglédi vasúti pályaházig lovagoltak a felséges pár hintaja mellett. 4 " 1 Bár Ferenc József személyét fokozatosan elfogadták, a helyi közbirtokosság, az elöljáróság és a köznép gondolkodásmódját továbbra is alapvetően meghatározta a trónfosztást megelőző 48as szemlélet. 1851-ben költözött a városba gr. Rhédey Klára, akinek udvara a helyi társasélet egyik központja lett, és akinél gyakran megfordultak neves 48-as politikusok szerte az országból. 45 1855ben Abonyban telepedett le a rendőri felügyelet alatt álló Halasy Kázmér volt forradalmi kormánybiztos, akinek jelenléte szintén jótékonyan hatott a 48-as gondolat továbbélésére. 46 Fokozta az önkényuralom elleni hangulatot Gyulai Gaál Miklós 48-as honvédtábornok „egyszerű, de kíméletlenül drasztikusságánál fogva megható temetése." Gyulai Gaál Miklós 1854-ben halt meg a börtönkórházban, ahonnan haza szállították Abonyba. „Az életében rab hős hazafi mint halott is kisérő katonai személyzet és csendőrfedezet mellett temettetett el. ... Az összegyűlt népnél a látomány nagy bántódást idézett elő. Nagy népcsoport állott a kapuban, de a temetőbe félelem miatt kevesen bátorkodtak." 47 A nemzeti ellenállás a kulturális élet területén is megmutatkozott. Az 1859-es nagy Kazinczy ünnepélyre az abonyi Casino egy Kazinczy-szobrot vásárolt, majd hasonló formátumban Széchenyi István szobrát is megrendelte, „.. .melyek a Casinoban talapzatokra a es. kir. főszolgabíró némi ellenzése dacára fel is állíttattak. Igen természetes, hogy az intelligenciának ilynemű hazafias magatartása kihatott a város közlakosságának érzésére is. Ruházatban, dalokban a hazafias magaviselet a legnagyobb elterjedésben nyilatkozott." A főszolgabíró csak eredménytelen kísérleteket tehetett a „nagyon elharapózott forradalmias métely korlátozására." 4ч Jól jellemzi a „forradalmias métely" hatását, hogy hiába ütötték csapra a városházán a boroshordókat az 1859-es toborzás alkalmából, mindössze négyen jelentkeztek a császári hadseregbe, s közülük is csak hárman váltak be. Lóra viszont már egyáltalán nem adakoztak a lakosok. 49 451
