Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Schleininger Tamás: A Szentendrei Kaszinó története a korabeli sajtó tükrében

Céh, 10. Szentendrei Izraelita Kultur Egyesület, 11. Villamos Vasúti Alkalmazottak Szentendrei helyi Csoportja, 12. Villamos Helyiérdekű Vasúti Alkalm. Orsz. Egyesülete, 13. Magyar Keresztény Szociális Vasutasok Orsz. Egyesülete, 14. Hadirokkanlak, Hadiözvegyek és Hadiárva Orsz. Nemzeti Szövetség Szentendrei Csoportja, 15. M.O.V.E. Szentendrei Sportegylet, 16. Szent Vince Szeretethölgyek Egyesülete, 17. Szentendrei Vöröskereszt Egyesület. b/ 1. a Szentendrei Testedzők Köre, 2. Szentendrei Iparoskör, 3- Gazdakör és Polgári Olvasókör, 4. Rokkant Egyesület és 5. Evangélikus Nőegylet beszűntette működését, ezért tisztelettel javaslom azoknak feloszlatását. Szentendrei Testedzők Köre alapszabályát a m. kir. Belügyminiszter Úr 170689/1922., a Szentendrei Iparoskör alapszabályát 224.499/1925., a Gazdakör és Polgári Olvasókör alapszabályát 108.449/932. sz. alatt láttamozta. A Rokkant Egyesület és az Evangélikus Nőegyletre vonatkozó adat nincsen. c/ kifogás alá eső egyesület nincs. Szentendre, 1940. évi szeptember hó 28-án Pethő János polgármester" A sajtó legközelebbi híradása egy soványka kis értesítés A Szentendre-Pilishegyvidék 1941. május 14-i számában: „Búcsúvacsora. (A) Szentendrei Szent András Céh vacsora keretében vesz búcsút dr. Bálint János Bánlihunyadra kinevezett kir. közjegyzőtől és Radnai Márton, a mátyásföldi rendőrkapitányság élére áthelyezett m. kir. rendőrtanácsostól. Nemcsak a város, hanem a messze vidék is őszinte búcsút vesz a távozóktól. Mindkelten a legmarkánsabb képviselői közé tartoztak Szentendre városi társadalmi életének. Részünkről, mi is fájó szívvel mondunk Istenhozzádol azzal a hő óhajtással, hogy új helyükön is minél derekasabban szolgálják nemzetünk ügyét." A II. világháború „tevőlegesen" beleszólt mindenfajta egyesületi, egyleti kulturális életbe! Arról, hogy a Szent András Céh ha „latensen" is, vagy csak nevében, tovább létezett egy 1943. éveleji, közjegyző által összeállított lista tudósít. Ebben a 10-es pozíciót foglalja el a Szentendrei Szent András Céh; székhelye a Rákóczi Ferenc utca 6-os szám alatt van; elnöke még mindig Pethő János polgármester; tagjainak létszáma:300.

2S IX. FEJEZET A SZENTENDREI KASZINÓ UTÓÉLETE A Szent András Céh megszűntéről, annak körülményeiről a Magyar Országos Levéltárban találtunk anyagot. Egy 1946-os polgármesteri „Igazolvány" a B.M. felé a következőkről ad hírt;-'

1 „Igazolom, hogy a Szentendrei Szent András Céh név alatt működő társadalmi egyesület, melynek székhelye Szentendrén volt, már évek óta semmiféle működést nem fejt ki. Az egyesület utolsó elnöke Dr. Petheő János a város volt polgármestere volt, kinek az 1944. évben Zomborba történt kinevezése után az egyesület működése teljesen megszűnt, sem tisztújítást, sem semmiféle működést nem fejtett ki, helységéi az 1944. és 1945. években a német, majd később az orosz katonaság tartotta lefoglalva, utóbbi időben pedig a Kisgazda párt szentendrei csoportjának a helysége. Az egyesület38 7